Erősödnek a kamatcsökkentés esélyei Szlovákiában – vélik elemzők –, miután csak 2,7 százalékos lett az év/éves infláció a januári 3 százalék után. A szlovák statisztikai hivatal a hazai szabvány szerint számolt adatot tette közzé tegnap; a jegybank az uniós szabványt (HICP) veszi alapul monetáris politikája alakításakor, de azt a mutatót később közlik. Ettől függetlenül egyes piaci szereplők úgy látják, a központi bank akár már márciusban rászánhatja magát az október óta változatlanul 4,75 százalékos kamatszint mérséklésére, bár ez nyilván attól is függ, hogy a korona árfolyama erős marad-e. Az infláció mindenesetre feltehetően tovább mérséklődik, már csak azért is, mert a tervek szerint a második félévtől csökkenhet a lakossági földgáz ára (NAPI Gazdaság, 2007. február 28., 6. oldal), hacsak a világpiac – vagy az emelésre készülő Gazprom – közbe nem szól. A gáz árleszállítása része lenne annak a kormányzati politikának, amelynek keretében a 2009-es euróbevezetésre készülő Pozsony mindenáron le akarja faragni az inflációt; ennek érdekében idén januárban a szokásosnál kevésbé emelkedtek a hatósági árak, az árhivatal működését pedig úgy szabályozták újra, hogy az intézmény a korábbinál jobban függjön a kormánytól.
Robert Fico miniszterelnök már azt is fölvetette, hogy szükség esetén a szakszervezetek a kritikus utolsó évben „önkéntes” bérbefagyasztással segítsék az eurócsatlakozást; ettől függetlenül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértője úgy látja, nagyon valószínű, hogy Szlovákia a kitűzött időre meg tud felelni a feltételeknek. A gazdaság nagyon jól teljesít – jelentette ki újságírók előtt Biswajit Banerjee, a Szlovákiában járó IMF-küldöttség vezetője –, az inflációs kilátások javultak, a kormány az érvényben lévőnél alacsonyabb deficitet is megcélozhatna. (A hivatalos célkitűzés 2,9 százalékos GDP-arányos deficitről szól, de a büdzsében csak 7,1 százalékos GDP-növekedéssel számoltak, miközben sok elemző úgy látja, hogy az meghaladhatja a tavalyi 8,3 százalékot is.) Banerjee szerint Pozsonynak azon is el kellene kezdeni dolgozni, hogy középtávon miként tegye rugalmasabbá a gazdaságot, miután az euró bevezetése után a monetáris politika eszköze már nem lesz a kezében.
