A megszokott módon ellentétekkel teli médiakampány vezette fel a ma kezdődő davosi Világgazdasági Fórumot (WEF): a rendezvény hivatalos közleményeire alapozó sajtótermékek azt emelték ki, hány fontos ember gyűlik össze a svájci hegyi üdülőfaluban és milyen nagy horderejű témák húzódnak meg az idei szlogen, a „Változó hatalmi egyenlet” mögött. Másik oldalról megjelentek a szokásos fanyalgások: az 1971 óta évente megtartott davosi csúcs ma már csak egy állomás a világ üzleti, politikai és médiaelitjének évi menetrendjében, nem több, mint jó alkalom a szokásos smúzolásra, ezúttal legfeljebb az a feltűnő, hogy kevesebb hírességet hívtak meg a showbizniszből. Azok a hangok már talán kevésbé hallatszanak, amelyek szerint a WEF égisze alatt valójában a világot uralma alatt tartó titkos társaság tagjai egyeztetik sötét szándékaikat, pedig a napirenden akadnak olyan témák, amelyekbe belekapaszkodhatnak az ilyen elméletek hívei, sőt lesz olyan session, amikor elsötétített teremben tárgyalják majd meg a résztvevők a kommunikáció nehézségeit.
A január 28-án véget érő rendezvénysorozat résztvevőinek létszáma és névsora mindenesetre impozáns: a 90 országból érkező mintegy 2400 vendég soraiban 24 állam-, illetve kormányfő van, beleértve a nyitóbeszédet tartó Angela Merkel német kancellárt. Feltűnően sok a közel-keleti résztvevő (a fórum már többször kínált alkalmat a térséget érintő fontos kezdeményezésekre), a kelet-közép-európai országok politikusait azonban Gyurcsány Ferenc mellett csak a lett elnök, Vaira Vike-Freiberga és az ukrán miniszterelnök, Viktor Janukovics képviseli, Oroszország miniszteri szinten jelenik meg. Tucatjával érkeznek emellett miniszterek, az USA szenátorai, vallási vezetők és a nem kormányzati szervezetek első emberei, a legfontosabbak azonban a gazdasági szereplők: a résztvevők mintegy fele az üzleti szektorból jön, igazi nagyágyúk vonulnak föl, hogy kihasználhassák a találkozó kínálta informális lehetőségeket. Soha ennyi vállalati vezérigazgató, illetve elnök nem jelentkezett be a WEF-re a világ minden tájáról – emelte ki a fórum közleménye –, a több mint nyolcszáz „első ember” 73-at képvisel a Forbes, a Fortune vagy a Financial Times top 100-as rangsoraiból. A mintegy ezer legfontosabb üzleti szereplő nevét tartalmazó listán egyedül az oroszok képviselik az egykori szocialista országokat, az alumíniumcsászár Oleg Deripaszkától a Gazprom-alelnök Alekszander Medvegyevig. Oroszország egyébként is az egyik kiemelt szereplő: ahogy tavaly India és Kína volt a középpontban, az idén azt vitathatják meg a résztvevők, hogyan viszonyuljanak az energiacsapokkal ügyesen manőverező oroszokhoz, úgy is mint a változó hatalmi egyenlet egyik fő tényezőjéhez. A hatalmi változáson nemcsak a geopolitikai súlypontok átrendeződését kell érteni – emelte ki genfi sajtótájékoztatóján a davosi fórum alapítója, a mai napig is aktívan irányító Klaus Schwab –, hanem az üzleti erőviszonyok, valamint a virtuális világ gyors és meghatározó átalakulását, a hatalom, a vagyon és a jólét minden eddiginél bonyolultabb megoszlását is. A klímaváltozással 17 különféle program foglalkozik majd. Ez a terület amúgy is egyike azoknak, ahol a rendezvény korábban érdemi sikereket ért el: a most is megjelenő Tony Blair, brit miniszterelnök 2005-ben itt bocsátotta útjára a világ leggazdagabb országait összefogó G–8 kezdeményezését a klímaváltozás hatásai elleni fellépésre.
