Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kényelmes helyzetben lenne az Európai Unió, ha tervezett alkotmányát nem szavazták volna le a franciák és a hollandok. A mostani brüsszeli csúcs szinte összes kiemelkedő témájára megoldást kínál ugyanis az alkotmány. A további bővítés feltételéül szabott „integrációs kapacitás” kérdése föl se merülne, hiszen az alkotmány rendelkezik a szükséges intézményi reformokról, mindenekelőtt a döntési mechanizmus egyszerűsítéséről és a vétójog korlátozásáról. Ezek nélkül – mint azt a legutóbbi fejlemények mutatták – bénultság fenyegeti az uniót. A tagállamok a tegnap este kezdődött csúcsra jelentést rendeltek az Európai Bizottságtól arról, mi is értendő a tagság 1993-ban Koppenhágában megfogalmazott uniós felvevőképességén. Olli Rehn bővítési biztos ezt „integrációs” képességnek keresztelte át, vagyis az uniónak készen kell állnia anyagi és intézményi értelemben egyaránt arra, hogy az új tagállamok érkezése ne nagyon bolygassa föl eddigi működését.
A csúcs határozattervezete, amit a soros finn elnökség dolgozott ki, meglehetősen homályos: nem világos, hogy mennyiben előfeltétele a további bővítésnek – mindenekelőtt Horvátország felvételének – az intézmények reformja. Ez késztette a Benelux államokat arra, hogy saját tervezetet ajánljanak megvitatásra, amely egyértelműen fogalmaz: „az uniónak saját fejlődését kell elmélyítenie, mielőtt tovább bővül”. A finn elnökség egyszerre fúj hideget és meleget, mert védelmébe veszi az eddig vállalt bővítési kötelezettségeket (Horvátország, Macedónia és Törökország irányában), de szavatolni akarja a működőképességet is, ennek formájáról azonban nem ejt szót. Ez nem véletlen, hiszen a továbblépés előtt dönteni kell, mi legyen az alkotmánnyal. Ami a további témákat illeti, Matti Vanhanen finn kormányfő megvitatásra javasolja a vétójog korlátozását az igazságügyi területen, ami brit, holland és német ellenállásba ütközik – egyébként az alkotmány erről is rendelkezik. Végül napirendre kerül az illegális bevándorlás fékezése is, például a harmadik országokkal történő intenzívebb együttműködésen keresztül. Az új tagállamok ezzel kapcsolatban arra fogják inteni az uniót, hogy mielőtt bővítenék a bevándorlás legális formáit az EU-n kívüli országokból, biztosítsák a már a 2004-ben taggá vált országok munkavállalóinak teljesen szabad költözését az EU-n belül.
