Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megosztottak az EU tagországai a postai szolgáltatások 2009-re tervezett teljes liberalizációja ügyében. Két év múlva kellene eltűnnie az utolsó állami kiváltságnak a postai szolgáltatásokban, ám néhány tagállam, kiváltképp Franciaország és Olaszország a piac felszabadításától egyrészt tömeges elbocsátásokat, másrészt a szolgáltatás színvonalának romlását várja. Bírálják az Európai Bizottságot (EB) is, mert szerintük Brüsszel nem fogalmazta meg elég konkrétan, milyen módon engedélyezné az államnak az úgynevezett univerzális szolgáltatás színvonalának fenntartását. Azaz nem világos, meddig terjedhet például az állami támogatás mértéke annak érdekében, hogy a levélkézbesítés és postaláda-ürítés a hét legalább öt napján elérje a távoli településeket is, ahol értelemszerűen a szolgáltatás nem kifizetődő.
A liberalizáció eddigi tapasztalatai sem egyértelműek. Nagy-Britannia és Svédország már teljesen leépítette az állami monopóliumokat, de a svédek panaszkodnak a megdrágult postai szolgáltatások miatt. London szerint viszont ez év januárja óta csak a piac 4 százalékán jelentkezett ugyan igazi verseny, ám ez már elég volt ahhoz, hogy a Royal Mail hatékonyabb és jövedelmezőbb legyen. Berlin, Helsinki és Hága már döntött a teljes liberalizációról, így mindhárman támogatják az EB-t abban, hogy az 50 gramm alatti küldeményeket, továbbá az írott sajtó terítését két éven belül szabadítsák fel. Párizst főként a 2009-es időpont ultimatív jellege zavarja. Az új tagállamok közül Lengyelország, Magyarország és Ciprus érzi felkészületlennek magát és nem bánná, ha ezen a téren derogációt kapnának. Pozsony viszont nem tartja kívánatosnak a kivételezést.
A miniszterek pozitívan fogadták az EB kezdeményezését a mobiltelefonálás roamingdíjának leszorításáról. Bár a közlekedési miniszterek nem egységesek abban, hogy szükség van-e a kiskereskedelmi árak Brüsszel által javasolt szabályozására, jó az esély arra, hogy jövő nyárig kialakul a közös álláspont.
