Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-ügynökségek, hivatalok színhelyének kiválasztásakor nem játszik szerepet közvetlen anyagi megfontolás – az ilyesmi inkább kiadással jár, mert a tagállamnak vállalnia kell a fenntartási költségeket, beleértve a hivatal bérleti díját is –, sokkal fontosabb a presztízs. (Ez érthető, hiszen a két fogalom, az ügynökség és székhelye ettől kezdve összeforr: az intézmény említésekor mindig hozzáfűzik a város nevét.) Azért persze jut közösségi pénz is, hiszen az ügynökség feladata a közösségi programok, projektek kiválasztása, amelyeket aztán az uniós kasszából fedeznek, és vannak közvetett anyagi előnyök is: az ügynökség látogatói, munkatársai, a konferenciákon részt vevők mind-mind vásárlóerőt jelentenek, a műszaki jellegű ügynökségek esetében pedig egyfajta technológiai transzfer is kialakul. Most éppen a Galileo navigációs rendszer székhelyének kijelölése folyik, lehet, hogy az uniós tagállamok közlekedési miniszterei még az idén döntenek az eddigi nyolc jelentkezőről. A legfrissebb jelölt Prága, de a versenytársak között van holland és francia település is vagy olyanok, mint a walesi Cardiff, amely a szokásos érveken túl – jó kommunikációs adottságok, jó megközelíthetőség, magasan szakképzett munkaerő – azt is felhozza érvként maga mellett, hogy a cardiffi öbölben már kiépítették a biometrikus ellenőrzési rendszert…
Utoljára 2003 decemberében, az olasz elnökség idején okozott komoly feszültséget a tagállamok között az ügynökségek elosztása, amit gyakran összekötnek más vitatott, nemzeti érdekeket érintő kérdésekkel, amelyeket már csak csúcsszinten lehet kezelni – a politikai bazár alkufolyamatában így amolyan konccá válik az adott EU-ügynökség székhelye. Akkor hosszú vita után Pármáé lett az Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a rivális Helsinkinek be kellett érnie a Vegyi Anyagok Ügynökségével. Hága az Eurojust (igazságügyi hivatal), London a Rendőrkollégium székhelyévé vált. Lisszabon kapta a Tengerhajózási Biztonsági Ügynökséget, Kölnben a Légi Közlekedési Biztonsági Ügynökség, Valenciennes-ben a Vasúti Ügynökség, Görögországban a Hálózat és Informatika Védelem, Svédországban a Kórmegelőzési és Ellenőrzési Központ talált otthonra.
A három évvel ezelőtti csúcson született egy fontos elvi döntés: a jövőben az ügynökségek odaítélésénél elsőbbséget élveznek az új tagállamok; ennek gyakorlati jelentőségét azonban mérsékelte, hogy a fenti nyolc székhelykiosztással még a régieket „jutalmaztak” és a következő években sokkal kevesebb helyszínt kell majd kijelölni.
