Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Parlament (EP) tegnap megszavazta a szolgáltatási irányelvet, amely nagyobb szabadságot biztosít a tagállamok vállalatainak, hogy más tagországban is fölkínálják szolgáltatásaikat. A korábbi viták középpontjában az új tagállamokból érkező, szociális dömpinggel vádolt szolgáltatók álltak, akiket protekcionista szabályokkal akartak távol tartani a régi tagállamok piacától, ezért elvetették az úgynevezett származási elvet. A szolgáltatókra így a célország törvényei vonatkoznak. Nem szabadítják fel teljesen a piacot a helyi közlekedésben (beleértve a taxit, városi fuvarozást, betegszállítást), banki szolgáltatásokban (hitelnyújtás, biztosítás), érintetlen a munkaközvetítés, jegyzők, ügyvédek, óvoda, bölcsőde, audiovizuális, őrző-védő szolgáltatás, közrend, szerencsejáték, kultúra. A hatóságok megkövetelhetik a helyi szabályozás tiszteletben tartását, ha azt a környezetvédelem, a közegészség, a közrend vagy a közbiztonság indokolja.
Ezzel együtt jelentős változást hoz, hogy könnyebb lesz szolgáltatást vállalni egy másik tagállamban, tetemes papírmunkától szabadulnak meg a cégek. A hatóságok nem követelhetik meg a külföldi bejegyeztetést, nincs szükség telephelyre vagy képviseleti irodára és elegendő a hazai kamarai tagság. Az EP tegnap azt követően adta végső beleegyezését, hogy az Európai Bizottság részéről a belső piacért felelős Charlie McCreevy garantálta, hogy a szolgáltatási irányelv nem érinti a tagállamok munka- és szociális jogát, sem büntetőjogát. A magyar EP- képviselők is a direktíva mellett szavaztak, a szocialista Herczog Edit rámutatott, hogy most eltűnik a régi és új tagállamok közötti különbségtétel, és a feketegazdaságot kényszerűen vállalók számára legális lehetőség teremtődik. A néppárti Szájer József emlékeztetett arra, hogy első olvasatban nem szavazta meg az irányelvet, mert figyelmeztetést szeretett volna küldeni, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az új tagországok érdekeit. Szerinte ez segítette a tanácsot abban, hogy a szolgáltatások szabad áramlását akadályozó büntetőjogi, munkajogi szabályok területén előrelépjen. A tagállamoknak három évük lesz, hogy hatályba léptessék az irányelv megkövetelte törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.
