A román kormány jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára rúgó államháztartási hiánnyal számol – derül ki Sebastian Vladescu pénzügyminiszter Reutersnak adott interjújából. A piac arra figyelmeztet, hogy bár a hiánycél a maastrichti 3 százalékos küszöbérték alatt marad, az európai uniós tagságra váró ország esetében még ez is túlzott lehet. Hasonlóan látja a helyzetet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, amely nullszaldós államháztartási mérleget tart szükségesnek Romániában az infláció féken tartása és a folyó fizetési mérleg jelentős hiányának csökkentése érdekében.
Bukarest azonban épp az uniós csatlakozással indokolja, hogy deficitet tervez, az uniós taggá válás előtt ugyanis a lehető legtöbbet szeretne költeni infrastrukturális fejlesztésekre. Vladescu szerint a túl szigorú tavalyi költségvetési politika miatt Románia már így is vesztett egy évet a szükséges beruházási projektek elindításával, márpedig a megfelelő infrastrukturális alapok hiányában Bukarestnek gondjai akadhatnak az európai felzárkóztatási pénzek befogadásával. A reálkonvergencia fontosabb a csatlakozás utáni első években, mint az euró gyors bevezetése – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki szerint valamikor 2011–2012 után vezethetik be a közös pénzt Romániában. Az ez évre korábban egyensúlyközeli büdzsét tervező kormány jelenleg már 2,5 százalékos GDP-arányos deficittel kalkulál, ami szintén a közintézmények és az infrastruktúra szükségesnek tartott fejlesztésével van összefüggésben. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy a hiány növekedése nem dobja meg az inflációt, ami már jelenleg is a román gazdaságpolitika egyik fő gondja: a fogyasztói árak növekedési üteme júniusban ugyanis 7,1 százalékos volt, szemben a jegybank 4–6 százalékos célsávjával. A bukaresti jegybank júniusban 25 bázisponttal, 8,75 százalékra emelte az irányadó kamatot a magas inflációra hivatkozva. Mugur Isarescu, a jegybank elnöke a lépést kommentálva komoly problémának nevezte a költségvetési kiadások felduzzadását.
A román gazdaság másik jelentős makroproblémája a külső egyensúlyhiány növekedése, ami szintén összefüggésben van az egyre kevésbé szigorú állami pénzügyekkel. Az év első öt hónapjában 3,336 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami több mint 50 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A hiány nagy része a külkereskedelemhez köthető, és a helyzet súlyosbodására lehet számítani, miután a kormány a lej felértékelődésére számít. Az ipari miniszter azt is bejelentette, hogy az év végéig a jelenlegi, ezer köbméterenként 285 dollárról 305-310 dollárra emelkedik a Gazpromnak fizetendő gázár.
Kolozsi Pál