Eddigi megnyilatkozásai alapján nem sok jót várnak külföldi elemzők a múlt héten beiktatott új lengyel államfőtől, Lech Kaczynskitől. A még főpolgármesterként homoszexuális-ellenessége révén elhíresült elnök láthatóan nem riad vissza a konfrontatív politizálástól. Moszkvában többek közt azzal vált népszerűtlenné, hogy annak idején varsói utcát javasolt elnevezni Dzsohar Dudajev csecsen vezérről, aztán az orosz birodalom szétesését jósolta. A német kormánytól 30-40 milliárd eurós kártérítést követelt Varsó második világháborús elpusztításáért, azonkívül hevesen ellenzi az Oroszország és Németország közötti tengeri – azaz Lengyelországot a tranzitdíjaktól megfosztó – földgázvezeték megépítését. Kaczynski várhatóan vállalni fogja a konfliktusokat olyan esetekben, amikor a lengyel érdekeket kell képviselni az Európai Unióban, bár euroszkeptikus hírét némileg enyhítette azzal, hogy dicsérte a minap tető alá hozott hétéves uniós költségvetést.
Belpolitikai téren szintén erős a feszültség, mivel az év végén jár le a Jog és Igazságosság (PiS) párt kisebbségi kormányát eddig kívülről támogató Önvédelem ultimátuma, mely szerint vagy beveszik a koalícióba, vagy ellenzékbe megy át. Adam Lipinski, a PiS alelnöke 60 százalékos esélyt lát arra, hogy jövő tavasszal előrehozott választásokat kell kiírni.
Mérgesedik a viszony a kormány és a jegybank között is, Cezary Mech pénzügyminiszter-helyettes ugyanis azt nyilatkozta, hogy a januárban esedékes, legalább 3 milliárd eurós kötvénykibocsátás bevételét is a költségvetési kiadások finanszírozására kívánják fordítani, s az összeg egy részét a devizapiacon váltják át zlotyra. A jegybank egy nappal korábban bírálta ezt a gyakorlatot (NAPI Gazdaság, 2005. december 23., 6. oldal), s új közleményében aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy az új kormány az elődje által készített költségvetési törvényjavaslat bevételi előirányzatának emelésével csökkentette 2 milliárd zlotyval, 30,55 milliárdra a várható hiányt.
Papp Zoltán