Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A törvényé lesz az utolsó szó, nem engedünk az erőszaknak és megfélemlítésnek – nyilatkozta Jacques Chirac francia elnök a lázongások második hétvégéjét követően. Eddig több mint 1220 személyt tartóztattak le a zavargásokban való részvétel miatt, az éjszakai támadások során a fiatalok mintegy 4700 gépkocsit és több tucat épületet – üzleteket, iskolákat, kultúrközpontot – gyújtottak fel. A francia munkaadók szövetségének elnöke kifejezésre juttatta aggodalmát amiatt, hogy a gazdaság amúgy is gyenge munkahelyteremtő képessége fogja megszenvedni, ha a zavargások miatt csökkennek az idegenforgalmi bevételek és visszaesik a külföldi tőke beáramlása. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália kormánya már figyelmeztette állampolgárait a potenciális veszélyre, ha Franciaországba utaznának. Hétfő hajnalban már halálos áldozat is volt, egy hatvanéves férfi, akit a háza előtt ütöttek le. Eddig 77 rendőr és 31 tűzoltó sebesült meg, s vasárnap éjjel Párizs egyik külvárosában a gyújtogatók csapdát állítottak a rendőröknek – amikor kivonultak, nemcsak gyújtóbombákkal és kövekkel, hanem sörétes puskákkal várták őket, tíz rendőrt megsebesítettek. A zavargások már 274 városra terjedtek ki, Marseilles-től Cannes-on át Strasbourgig. Valamennyi megfigyelő egyetért abban, hogy a külföldi származású fiatalokat elkeserítő és kilátástalan anyagi és társadalmi helyzetük vitte az utcára. Tavaly Franciaországban a munkanélküliség 9,2 százalékos volt, de a bevándorlók között 17,4 százalékos, a fiatalok között pedig a 30 százalékot is meghaladta. Sokan kétségbe vonják, lehet-e ebben az esetben a bevándorlási és integrációs politika csődjéről beszélni, hiszen a „bevándorlók” többségének már anyanyelve a francia, s új hazájukban nőttek fel.
