Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A globalizációs kihívásra adandó válasz volt a fő témája a London mellett tartott tegnapi nem hivatalos EU-csúcsnak. A posztjáról távozó Gerhard Schröder német kancellár és utódja, Angela Merkel nagy egyetértésben fordult szembe a többséggel, elítélve az áruk és szolgáltatások áramlásának további liberalizálását és a globalizációs segélyalap létrehozásának tervét. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso által beterjesztett javaslat további liberalizációval, a felsőoktatásra, kutatásra és fejlesztésre szánt összegek növelésével és egy globalizációs alap létrehozásával javítaná az EU versenyképességét. (Az alap 3,5 milliárd eurót tenne ki hét év alatt, s az alacsonyabb bérű országokba költöző vállalatok vagy a versenyben elbukott cégek munkanélkülivé vált alkalmazottainak tovább-, illetve átképzését szolgálná.) Az elképzelést Tony Blair brit miniszterelnök és Jacques Chirac francia elnök is támogatta, de a németeken kívül a hollandok, az észtek és a skandinávok is ellenezték, utóbbiak a pluszkiadás miatt. A németek szerint nem lehet objektíven eldönteni, hogy egy adott cég tönkremenetelében milyen szerepet játszott a globalizáció, a hollandok pedig úgy vélik, ez az alap a verseny veszteseit jutalmazná.
A soros brit elnökség beterjesztett egy munkaokmányt is, amely javasolta, hogy a régi tagországok mielőbb szüntessék meg az új tagokkal szembeni munkaerő-piaci korlátokat. A jelentés szerint az ellenőrzött bevándorlás hasznukra volna a fogadó országoknak, amint azt Nagy-Britannia, Írország és Svédország tapasztalatai bizonyítják. A javaslat hangsúlyozza, hogy legalább az egyetemi végzettséggel rendelkezőknél meg kellene szüntetni minden korlátozást.
.
