Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság az elmúlt egy-két esztendőben 13 ország ellen kezdeményezett eljárást túl magas deficit miatt. A Franciaország és Németország elleni eljárást az EU pénzügyminiszterei felfüggesztették (Berlin ugyan újra a bizottság fókuszába került, de az új kormány egy évet kap arra, hogy „bizonyítson”), Hollandiával szemben pedig Brüsszel bizonyult elnézőnek, mert Hága időközben rendbe szedte zilált költségvetését. Nagy-Britannia, amely nem tagja az euróövezetnek (de konvergenciaprogramjához neki is tartania kell magát) az idén és jövőre is 3,1 százalékos deficitet ér el, bár a bizottság ezt nem tekinti különösebben drámainak, már csak azért sem, mert államadósága a GDP 40,8 százaléka, ami messze a 60 százalékos referenciaérték alatt van, s ez a második legjobb uniós adat. Görögország 2006 végéig kapott időt 4 százalék körüli deficitjének a 3 százalékos küszöb alá szorítására. Athént különös figyelemmel kíséri az EU, hiszen, mint tavaly kiderült, csak kozmetikázott költségvetési adatokkal sikerült az eurózónához csatlakoznia. Olaszországnak két éve van a 4,6 százalék lefaragására, a bizottság november 12-én értékeli, eleget tett-e Róma a négy hónappal ezelőtti ajánlásoknak. Portugália három évet kapott a 6,2 százalék ledolgozására. Párizs az idén feltehetően 3 százalék körül lesz ugyan, de a várakozások szerint az olajárrobbanás 3,4-re ugrasztja jövőre a hiányt. Az új tagok közül Magyarország (6,1), Csehország (3,9), Lengyelország (4,1), Málta (3,7) és Szlovákia (3,25) ellen indult eljárás.
