Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fennállásának 47 éve alatt a NASA-nak bőven volt része sikerekben és kudarcokban egyaránt. Az USA repülési és űrhivatala az első szovjet műhold, a Szputnyik kilövésére válaszul 1958. október 1-jén kezdte meg működését, és olyan gyorsan ledolgozta a hátrányt, hogy az első amerikai, Alan Shepard már 1961. május 5-én felrepült az űrbe, csupán három héttel Jurij Gagarin után. Szintén a Mercury-program keretében 1962. február 20-án John Glenn megkerülte a Földet, majd megkezdődött a Hold-utazások kora, amivel az USA az élre vágott. Neil Armstrong és Edwin Aldrin szálltak le elsőként a Holdra 1969. július 20-án (az Apollo-program során 12 asztronauta járt a Holdon, az utolsó 1972-ben).
Az USA űrprogramjaiban összesen 17 űrhajós vesztette életét több mint 40 év alatt: 1967-ben az Apollo–1-ben hárman, a Challenger (1986), illetve a Columbia (2003) űrsiklóban heten-heten haltak meg. A Columbia tragédiája után
George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta űrkutatási vízióját. Ennek jegyében 2010 végén múzeumba kerülne az űrkompflotta, átadva a helyét egy teljesen újfajta űrhajónak (CEV – Crew Exploration Vehicle), amely újra embert juttathat a Holdra, sőt később a Marsra is. Némi kétséget támaszt a jövőt illetően, hogy az elmúlt két évtizedben már háromszor is sikertelenül tettek kísérletet az űrsikló leváltására, ráadásul mindössze öt év van a jelenlegi flotta nyugdíjba vonulásáig, és nemhogy építeni nem kezdték el a negyed százada első új amerikai űrhajókat, de még elképzelés sincs róla, hogy nézzenek ki. A NASA vezetői mindenesetre optimisták, és nem tartják lehetetlennek a feladatot, mert mint mondják, egyszerűbb szerkezeteket akarnak az űrkompokénál és a meglevő technológiára támaszkodnak. További nehézséget jelent, hogy például az Apollo-programmal ellentétben erre a NASA nem kap külön pénzt, azt a költségvetéséből kell kigazdálkodnia. Az űrhivatal mindenesetre erőltetett tempót diktál: két megbízást adott a CEV megtervezésére és építésére, egyet a Lockheed Martinnak, egyet pedig a Northrop Grumman és a Boeing alkotta konzorciumnak, azzal az alapfeltétellel, hogy 2008-ban meg kell kezdeni a próbarepüléseket.
