A kínai kormány a nyugati országok és a világpiac nyomásának némileg engedve megszüntette a jüannak a dollárhoz való rögzítését és azonnali hatállyal 2,1 százalékkal felértékelte a fizetőeszközt, így mától az eddigi 8,28 helyett 8,11 jüan egy dollár. Az árfolyamot a jövőben egy valutakosár alapján szabják meg, amelynek összetételét azonban nem közölte a kínai jegybank. A nyugati országok által követelt rugalmasság jegyében emellett minimális, 0,3 százalékos ingadozási sávot engedélyeznek mindkét irányban a szocialista piacgazdaság tökéletesítésével indokolt döntés szerint. A felértékelés mértéke elmarad a várakozásoktól: Washington 10 százalékot követelt, ellenkező esetben jelentős büntetővám kivetését helyezte kilátásba a kínai árukkal szemben. Jelenleg több mint fél tucat törvényjavaslat fekszik a Kongresszus asztalán, amelyek az amerikai piac védelmét célozzák a mesterségesen lenyomott jüanárfolyam – és az alacsony kínai termelési költségek – miatt rendkívül olcsó kínai cikkekkel szemben. Az amerikai törvényhozók szerint eddig 2,8 millió állás szűnt meg a feldolgozóiparban a kínai import miatt. Ez nehezen ellenőrizhető, az viszont tény, hogy tavaly már 162 milliárd dollár volt az USA deficitje a kétoldalú kereskedelemben és idén 225 milliárdos mínuszra számítanak.
Az elemzők véleménye szerint fontos döntésről van szó, főleg ha valóban a jüan felértékelésének kezdetét jelenti. Emlékeztetnek arra is, hogy Kínának egyre többe került a rögzített árfolyam fenntartása, amelynek érdekében nagy összegű dollárvásárlásokra kényszerült. A jegybank tavaly a Bloomberg szerint 193 milliárd dollár értékben vásárolt külföldi valutát, 41 százalékkal többet az előző évinél. Emiatt külföldi valutatartalékainak összege június végére 711 milliárd dollárra duzzadt, vagyis a második legnagyobb volt a világon Japáné után. A bejelentés nyomán a jen több mint hároméves csúcsra, az előző napi 112,91-ről 110,85-re erősödött a dollárhoz képest, és más ázsiai valuták árfolyama is emelkedett. Az euró árfolyama is felfelé mozdult az amerikai fizetőeszközhöz képest: 1,2150-ről rövid időn belül 1,2250-re erősödött, később azonban visszaesett. Az amerikai kötvények árfolyama ugyanakkor csökkent. Elemzők az árfolyammozgásokat azzal magyarázzák, hogy Peking az erősebb jüan miatt várhatóan az eddiginél kevesebb dollárt és dollárkötvényt fog vásárolni.
