A török jegybank döntése értelmében január 1-jén bevezetik az új török lírát, amelynek egy egysége egymillió régi lírával lesz egyenértékű. A változtatást egyebek között az tette lehetővé, hogy az éves infláció az elmúlt évtizedekben jellemző 100 százalékról idén 10 százalékra mérséklődött. A régi bankjegyeket és érméket 2005-ben még lehet használni az újak mellett, és az árakat mind a két pénznemben fel kell tüntetni. A jegybank lépése gyakorlatilag azt jelenti, hogy hat nullát levágnak a címletekből. Egy új líra megközelítőleg 0,75 dollárral lesz egyenértékű. Jövőre az egyszerűsítés következtében eltűnik a világ jelenleg legnagyobb denominációjú bankjegye, a mindössze 14 dollárt érő 20 millió török lírás papírpénz is. Az életet eddig jelentősen megnehezítette, hogy az árakat milliókban és milliárdokban kellett számolni, miután a lírát az inflációs és hiperinflációs hullámok alaposan meggyengítették az utóbbi harminc évben.
A sok nullának leginkább a hosszú számsorok átváltásakor gyakran tévedő turisták látták kárát. Az új pénz bevezetésének az egyszerűsítésen túl az is oka, hogy a mély recesszió után ma már tízszázalékos gazdasági növekedéssel büszkélkedő Törökországnak – mint a jegybank elnöke hangsúlyozta – helyre kell állítania a nemzeti fizetőeszköz nemzetközi presztízsét. Az utcai árusok mindenesetre már az év utolsó napjaiban is ízelítőt adtak a változásból: „egy líra!” felkiáltással ajánlgatták a zoknikat, amik most még valójában egymillió lírába kerülnek. A líra mellett ismét megjelenik a váltópénz, a kurus, amely a 70-es évek közepe óta kikopott a használatból. Az átállásra két héttel azután kerül sor, hogy az EU hosszú tétovázás után jóváhagyta a csatlakozási tárgyalások jövő évi megkezdését Ankarával, és Törökországban az első szimbolikus lépésnek tekintik az ország pénzügyi tekintélyének növelése felé.
Kolozsi Pál