Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akármerre nézünk, mindenütt ugyanazt látjuk: senki nem ruház be Németországban - nyilatkozta a Bloombergnek Heinz-Joachim Neubürger, a Siemens AG pénzügyi igazgatója. A hírügynökség elemzése arra keresi a választ, hogy a német gazdaság miért nem képes hosszú évek óta erőteljes növekedést produkálni. A megkérdezett elemzők és vállalatvezetők a fő okot abban látják, hogy gyengült a régebben érvényes minta, amely szerint a fellendülés az export meglódulásával kezdődik, ezt követi a belföldi beruházások felfutása, majd az állásteremtés révén a fogyasztás erősödése. Manapság ezzel szemben a vállalatok inkább külföldön invesztálnak és külföldön növelik alkalmazottaik számát, így az exportboom, amely egyébként a harmadik negyedévben véget ért, csak kevéssé érezteti hatását Németországon belül. Hans-Werner Sinn, az Ifo gazdaságkutató intézet elnöke a „bazárgazdaság” kifejezést használja arra a jelenségre, hogy a német ipari termelés jelentős része kihelyeződik alacsonyabb költségű országokba.
A DAX indexben szereplő 30 társaság négyötödénél ma nagyobb a külföldi alkalmazottak aránya a teljes állományon belül, mint tíz évvel ezelőtt volt. A vállalatok a külföldre telepítéssel fenyegetőzve odahaza engedményeket csikarnak ki a szakszervezetektől a bértárgyalásokon, s elemzők szerint ez még folytatódni is fog, amíg a versenyképesség nem ér el olyan szintet, hogy már megérje belföldön beruházni. Ez azt is jelenti, hogy a 10,7 százalékos munkanélküliség, illetve az állásvesztés réme miatt jelenleg is csak stagnáló lakossági fogyasztás várhatóan jövőre sem növekszik. A termelés külföldre telepítése Németországot érzékenyebben érinti más fejlett országoknál, mivel magasabb az ipari termelés aránya a gazdaságon belül. Az ipar 30, a szolgáltatási szektor 68 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), míg az utóbbi részaránya az Egyesült Államokban 74, Nagy-Britanniában és Franciaországban egyaránt 72 százalék.
