Nem feleltek meg a valóságnak azok a jelentések, amelyekben Görögország az eurózónához való 2001-es csatlakozás előtt éveken át a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékánál kisebb államháztartási hiányt mutatott ki – állapította meg az Eurostat eseti bizottsága. George Alogoszkufisz, az idén márciusban hatalomra jutott konzervatív görög kormány pénzügyminisztere még szeptemberben tette azt a sokkoló közlést, hogy a deficit a hivatalos adatokkal ellentétben 2000-től 2003-ig folyamatosan magasabb volt a maastrichti szerződésben rögzített limitnél (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 24., 2. oldal). Az Eurostat ezt követően hozta létre a vizsgálóbizottságot, amely most arra az eredményre jutott, hogy a hiány a 2000 előtti három évben is rendre meghaladta a 3 százalékot. A testület jelentése egyelőre nem ismert, de a görög Naftemboriki című üzleti lap értesülése szerint 1997-ben 6,44, 1998-ban 4,13, 1999-ben pedig 3,38 százalék volt az áht-hiány. Alogoszkufisz korábban úgy nyilatkozott, hogy 2000-ben a hivatalosan közölt 2 százalékkal szemben a GDP 4,1 százalékára rúgott a deficit. Mindez azt jelenti, hogy Görögország nem léphetett volna be a valutaunióba, mivel ehhez már a megelőző három évben is maximum 3 százalékos lehetett volna a hiánya. A deficitadatok korrekciója azért vált szükségessé, mert rosszul könyveltek el bizonyos katonai és szociális kiadásokat, valamint vállalatoknak juttatott támogatásokat.
Az Eurostat-jelentés ma kerül az Európai Unió pénzügyminiszterei elé, de érdemi lépés csak a következő, decemberi tanácskozáson várható, most legfeljebb arról döntenek, hogy tévedésnek vagy csalásnak minősítsék-e, amit Athén művelt. Gerassimos Thomas, az Európai Bizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy jogi szakértőik szerint nem jöhet szóba Görögországnak a valutaunióból való kizárása, a szankció – ha egyáltalán lesz – csak pénzbüntetés lehet.
Papp Zoltán