A német gazdaság versenyképességének javítása érdekében módosítani kell az úgynevezett „Mitbestimmung”, vagyis a közös döntés intézményét – erre a következtetésre jutott az a bizottság, amely a német munkáltatók szövetsége (BDA), illetve a német iparszövetség (BDI) megbízatásából vizsgálta felül a német gazdasági modell egyik pillérét. A legfontosabb változás az lenne, hogy a nagyvállalatok felügyelőbizottságában a jövőben csak a tagok harmadát adnák a dolgozók képviselői, szemben a mai 50 százalékkal.
A hatvan oldalas BDA-BDI jelentést hivatalosan csak a jövő héten teszik közzé, de a Financial Times által megszerzett verzióból már tudható, hogy a hetventagú bizottság arra a következtetésre jutott: az utoljára 1976-ban modernizált „Mitbestimmungsrecht” ma már gátló körülményt jelent a nemzetközi piacokon is jelen levő német vállalatok számára, egyszersmind akadályozza a tőkebeáramlást. A bizottságban olyan nagyvállalatok képviseltetik magukat, mint a Deutsche Telekom, a Siemens vagy a DaimlerChrysler, mindemellett számos tagja úgy véli: a széles körű nemzetközi bírálatok ellenére nem kell teljesen eltörölni a közös döntés intézményét, de alapvetően meg kell változtatni. A jelentés szerint a vállalatok maguk választhatnának a dolgozói képviselet többféle módja között, a mostani szisztéma megtartásától egy lazább, a felügyelőbizottságtól függetlenül működő konzultációs testületig. Arra az esetre, ha nem sikerül megegyezni, a bizottság azt ajánlja, hogy alapértelmezésben az fb-k harmadát adják a dolgozók.
A kiszivárgott részletekre adott reakciók alapján biztosra vehető, hogy a közös döntés rendszerének esetleges módosítása a 2006-os szövetségi választások egyik fő kampánytémája lesz. Gerhard Schröder kancellár – akinek kormánya erős szakszervezeti kapcsolatokat ápol – máris kijelentette: a mostani változások közepette a dolgozókat még jobban be kell vonni a döntéshozatalba, nem pedig kevésbé. Az ellenzéki CDU parlamenti szóvivője viszont azt közölte: ha pártja hatalomra kerül, akkor megreformálják a „Mitbestimmungot”, hogy Németország versenyképes maradhasson Európában.
A német gazdaság előtt álló kihívások egyébként már hitelminősítői aggályokat is fölvetettek, még ha nagyon visszafogottan is. A londoni Fitch Ratings szerdán megerősítette a hosszú lejáratú német deviza-, illetve belföldi adósságokra adott AAA, vagyis a lehető legjobb osztályzatot és közleményében elismerően szólt a gazdaság erejéről, ugyanakkor hozzátette: a költségvetési egyensúly helyreállítása mellett hosszú távú, radikális szerkezeti reformokra is szükség lenne a növekedési potenciál erősítéséhez.
Szabó Márta
Csaba Ferenc