Az euróövezet gazdasága már túljutott a fordulóponton, de az erős euró és a gyenge fogyasztói bizalom fékezik a fellendülést – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a valutaunióval foglalkozó éves jelentésében. Így míg az Egyesült Államok előreláthatólag 4,7, Japán 3, Nagy-Britannia pedig 3,1 százalékos gazdasági gyarapodást produkál idén, addig az eurózónában valószínűleg csak 1,6 százalékra gyorsul az ütem a tavalyi 0,5 százalékról, a munkanélküliségi ráta nem változik a 2003-as 8,8 százalékhoz képest. Jövőre azonban már a bruttói hazai termék (GDP) 2,5 százalékos növekedése várható, s a munkanélküliség 8,5 százalékra mérséklődhet. Az OECD a tavalyi 2,1 százalék után ez évre 1,7, 2004-re pedig 1,5 százalékos inflációt prognosztizál, hozzátéve azonban, hogy a magas olajárak és az adóemelések növelhetik a rátát.
A munkanélküliség csökkentéséhez és ezáltal a gazdasági aktivitás erősítéséhez a szervezet szerint úgy kell módosítani a munkaügyi szabályozást, hogy rugalmasabbá váljék a foglalkoztatás, s egyben ösztönözzék a munkavállalók mobilitását is. A jelentés külön foglalkozik a fiskális kérdésekkel, leszögezve, hogy helyre kell állítani a stabilitási paktum meggyengült hitelét. Az OECD ennek jegyében azt javasolja, tegyék kötelezővé a tagországoknak, hogy a gazdasági fellendülés idején is folytassák a fiskális konszolidációt, mert ellenkező esetben a dekonjunktúra ismét tetemes költségvetési hiány kialakulásához vezet. Jelenleg a paktum értelmében az államháztartási deficitnek nem szabad meghaladnia a GDP három százalékát, ám az OECD szerint hosszabb távon a nullszaldóhoz közeli egyenleget kell kitűzni célul, az eurózóna ugyanis csak így birkózhat meg a népesség elöregedéséből fakadó problémákkal. Ugyanakkor a paktum érvényesítésénél rugalmasságra is szükség is van, így például ha valamely ország alacsony adósságszint mellett fegyelmezett fiskális politikát folytat több éven át, akkor engedni kell számára, hogy a nyugdíj- vagy egyéb szerkezeti reform miatt átlépje a deficitküszöböt.
