Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Parlament közvetlen választásának negyedszázada alatt most volt a legalacsonyabb a részvétel: a 25 tagállam szavazóinak csupán 44,7 százaléka adta le voksát. Az érdektelenség nagyobb volt a tíz új tagországban, ahol a választóknak kevesebb mint harmada szavazott, és többnyire a kormánypártokat büntették. Látványosan vesztettek a német szociáldemokraták, a francia konzervatívok, a brit szocialisták, az osztrák Néppárt és az olasz kormányfő Forza Itáliája is. Hasonló volt a trend Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon. A parlamentben a legnagyobb ismét a konzervatív frakció, őket követik a szocialisták, a harmadik a liberális frakció; az előző két párt veszített képviselői helyeiből, a liberálisok többen lesznek az új EP-ben. Feltűnő viszont, hogy a szavazók sok helyütt az euroszkeptikusokat és szélsőségeseket segítették mandátumhoz – Nagy-Britanniában, Belgiumban és Lengyelországban egészen látványosan – , és ez kérdésessé teszi a konzervatív néppárti frakció vezető helyzetét. Ugyancsak kérdéses, hogy a frakcióhoz csatlakoznak-e az új reformerek, akik Hollandiában vagy Ausztriában az átláthatóbb, megreformált Európai Unióért kampányoltak.
Érdekes lesz megfigyelni, miként befolyásolja a választások kimenetele a csütörtöki EU-csúcs előtt álló feladatokat: lezárni az alkotmányozó kormányközi konferenciát és kijelölni az uniós intézmények új vezetőit, köztük a brüsszeli bizottság elnökét. A brit kormányfő várhatóan aligha lesz engedékenyebb, vagyis foggal-körömmel harcol majd, hogy megőrizze a vétójogot a London számára fontos területeken, mint a kül- és védelmi politikában, a szociál- és az adópolitikában. A választói közöny nyomán nyilván lesznek majd, akik felvetik az EP jogköre további kiszélesítésének problémáját. Az új EP július 20-án tartja alakuló ülését, választja meg elnökét és egyúttal szavaz a brüsszeli bizottság elnökéről is.
