Az ENSZ BT határozata Irak szuverenitásának visszaállításáról Brüsszel szerint megnyitja az utat egy határozottabb és elkötelezettebb EU-program irányába. A brüsszeli bizottság tegnap háromszakaszos tervet fogadott el, amelyet még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A közeljövőt érintő első szakasz értelmében Brüsszel konkrét segítséget nyújt a választási előkészületekhez, a polgári közigazgatás megteremtéséhez és a jogrendszer érvényesüléséhez. Brüsszel eddig 305 millió eurót különített el humanitárius és újjáépítési segítségre. A választások utáni szakaszban munkacsoportok azonosítják a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeket, ezzel párhuzamosan folytatódik a demokratizálódási folyamat támogatása, az újjáépítés kiszélesítése, amit a donorkonferencián fölajánlott összesen 1,25 milliárd euróból finanszíroznak.
Végül középtávú feladat az EU és Irak szerződéses viszonyának rendezése, az ország bevonása az EU és a mediterrán – főként arab – államok kapcsolatainak fejlesztését célzó úgynevezett barcelonai folyamatba. Brüsszel tehát messzemenően érdekelt a kapcsolatok normalizálásában, szem előtt tartva a potenciális gazdasági előnyöket, hiszen – mint azt a dokumentum társszerzője, a bizottságban a külkapcsolatokért felelős Chris Patten tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján kiemelte – Irak negyedszázaddal ezelőtt az ausztrál GDP szintjén állt.
A jelek szerint pozitív fogadtatásra talál George Bush elnök terve is a 120 milliárd dollárra becsült iraki adósságállomány nagy részének elengedésére, illetve átütemezésére. Feltűnő volt viszont, hogy míg Romano Prodi, a bizottság elnöke – igaz, inkább hazai fogyasztásra – az Irakban állomásozó olasz csapatok mielőbbi kivonása mellett emelt szót, addig Patten azt hangsúlyozta, hogy a tagállamok joga annak eldöntése, csatlakoznak-e a koalíciós erőkhöz. A stabilizáció fenntartása, a biztonság szavatolása létfontosságú Irak jövője szempontjából – ezt viszont a külföldi katonaság jelenléte nélkül nehezen lehet elképzelni.
