Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU brüsszeli bizottsága tíz év után ismét napirendre tűzi a szeszes italok jövedéki adójának esetleges harmonizációját. Az unióban csupán minimum adószintet állapítottak meg, ez azonban jelentős szóráshoz vezetett. A következmény: alkoholcsempészés, belső piaci zavarok és versenyproblémák.
Brüsszel széleskörű vitát kezdeményez a szeszes italok jövedéki adórendszeréről. Legszívesebben azonnal direktívatervezettel rukkolna ki, azonban a jelenleg érvényben lévő általános forgalmi adók és jövedéki adók oly mértékben eltérőek, hogy a tagállamok a harmonizációs törekvést valószínűleg eleve elutasítanák. Márpedig ebben a kérdésben csak egyhangú döntéssel lehet előrejutni. A jelenleg érvényes minimumadók 1993-tól vannak érvényben – a bizottság szerint elavultak, az elmúlt tíz évre számított 24 százalékos infláció miatt is időszerű az aktualizálásuk. A tagállamokat ezért vitára szólítja fel, amelyhez most szempontokat adott. Hogy a rendszer tökéletlen, azt a szeszes italok árdifferenciája miatti nagyfokú csempészet bizonyítja. Emellett belső piaci zavarokat is okoz és a tisztességes verseny feltételei is csorbulnak. A 25 tagországban szinte ahány ház, annyi szokás, ami mögött többek között szó szerint is a nemzeti szokások húzódnak, továbbá kulturális hagyományok, sőt még az ország klímája is befolyásoló tényező. A kormányok adópolitikáját főként két elem határozhatja meg: az agrárpolitika és a közegészségügy, bár a bizottság meglátása szerint ez utóbbi viszonylag kevéssé játszik szerepet. A harmonizációnál Brüsszel tekintettel akar lenni a bővítésre is, hiszen az árstruktúra megváltozása az új tagállamokat érzékenyebben érinti majd.
