BUX 139624.46 0,55 %
OTP 45970 1,48 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Elmaradt az áttörés az alkotmány ügyében

Az EU-külügyminiszterek kétnapos értekezletén elmaradt a várt áttörés: alig közeledtek az álláspontok az alkotmány még nyitott kérdéseiben, így veszélyben a terv, hogy a júniusi csúcsértekezleten megállapodás szülessen.

2004. május 18. kedd, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A tegnap véget ért kétnapos EU-külügyminiszteri értekezleten kevés területen sikerült előrehaladást elérni az alkotmány még vitatott intézményi kérdéseiben. Egyre több tagállam szerint nem lehet elkülönítve kezelni az intézményi reform egyes kérdéseit, ami azzal a veszéllyel jár, hogy elölről kezdődik az alkudozás. Továbbra sincs megállapodás a legfontosabb és legvitatottabb kérdésről, vagyis a szavazati rendszerről, ezért többen sürgették a soros ír elnökséget, hogy tegyen új kompromisszumos javaslatot. A korábbi két tiltakozó, Spanyolország és Lengyelország már hajlana a kettős többség elfogadására, ami azt jelenti, hogy a tagállamok bizonyos többségének képviselniük kell az EU meghatározott arányú lakosságát is, de Madrid és Varsó ezen túlmenően biztosítani akarják, hogy vitális érdekeik esetén ne lehessen könnyen megkerülni őket. Dublin bejelentette, hogy a jövő hétfőre rendkívüli külügyminiszteri értekezletet hív egybe, amelyen várhatóan új javaslatokat tesz az asztalra.
Az EU brüsszeli bizottsága összetételét illetően konszenzus van már arról, hogy csökkentik a létszámot, a vita tárgya csak az, hogy mikortól. Az egyik változat szerint 2014-ig fennmaradna az egy biztos–egy ország elv, Párizs ezután a tagországok számának felére csökkentené a testület létszámát, az ír elnökség pedig az javasolja, hogy függetlenül a tagok számától, 18 fő legyen a létszám. London továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a vétójog megmaradjon az adópolitikában, a szociálpolitikában, a büntetőjogban és a kül- és biztonságpolitikában. A német külügyminiszter szalámitaktikával vádolta brit kollégáját, amikor az további garanciát követelt, hogy az alapjogok chartája – amely az alkotmány része lesz – nem lesz kötelező érvényű Nagy-Britanniára. Magyarország – ahogy Kovács László külügyminiszter fogalmazott – elégedetten, páholyból figyelheti a vitát, mert a számára fontos ügyekben már konszenzus van. A vétójog fenntartásában a kormány két területhez ragaszkodott, a kultúrához és a védelempolitikához – mindkettő biztosítottnak látszik.

Gordon Tamás
Gordon Tamás

Ez is érdekelhet