Az Európai Unió bel- és igazságügyi miniszterei múlt pénteki tanácskozásukon igyekeztek új életet lehelni a terrorizmus elleni programba, amelyet még a 2001. szeptember 11-i merényletek nyomán határoztak el, de az akciócsomagból alig-alig valósult meg valami. Miután a madridi merénylet megmutatta, hogy Európa is sebezhető, aktuálissá vált a közös fellépés konkrét formáinak megvalósítása, mint például az EU-szintű körözési, letartóztatási parancs érvényesítése, amivel még adós Németország, Olaszország, Görögország, Hollandia és Ausztria. Kineveznek egy koordinátort, aki a tagállamok terrorizmusellenes együttműködését felügyeli, különös tekintettel a négy érintett tárcára (kül- és belügy, pénzügy és közlekedés). A koordinátor, aki nem annyira politikus, mint inkább technokrata lesz, Javier Solana külpolitikai főmegbízott közvetlen alárendeltjeként fog működni.
További eredmény, hogy a terrorizmussal vádolt szervezetek feketelistájának bővítéséről ezentúl nem egyhangú, hanem minősített többséggel döntenek. Szigorúbban követik bankszámláik zárolását is. Eddig mintegy 100 számlát fagyasztottak be, viszonylag csekély, 1,6 millió euró értékben. Szó van a nemzeti nyomozószervek hatékony együttműködéséről és a titkosszolgálatok közötti adategyeztetésről, információcseréről, de kisebbségben maradt az osztrák és belga elképzelés egy új intézmény felállításáról, amely megnyithatta volna az utat egy európai CIA felé. A legtöbb tagállam továbbra is vonakodik attól, hogy megossza a többiekkel titkosszolgálati információit.
