Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben folyik a vita arról, hogy hol húzódjon majdan az Európai Unió külső határa, az EU brüsszeli bizottsága új szomszédsági politika alapjaira tett tegnap javaslatot. A cél az, hogy minél közelebb hozzák az integrációhoz azokat az országokat, amelyeknek egyelőre nem kínálják fel a tagság perspektíváját. A szélesebb értelemben vett szomszédok közé sorolják Moldovát és Marokkót is. A program első lépcsője a belső piac megnyitása, a vámkorlátok lebontása, és fokozatosan biztosítanák a négy alapszabadságot, az áruk mellett a munka, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlását. Az együttműködés korlátozott, ugyanis a közösségi intézmények továbbra is csak a tagokat szolgálnák. A javaslatokról már ma tárgyalnak a tagországok állandó képviselői.
Magyar szempontból az Ukrajnával kötendő megállapodás jelentősége az, hogy a magyar kormány támogatja Kijev csatlakozási törekvéseit, a szomszédsági együttműködés azonban lassíthatja a folyamatot. Az EU adós annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy hol húzódjanak a végső határok. Hiszen milyen alapon kezdi meg várhatóan rövidesen a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, ha Kijevnek egyelőre még csak ígéretet sem tesz erre. Brüsszel az első körben Marokkóval, Ukrajnával, Moldvával, Tunéziával, Jordániával, Izraellel és a Palesztin Hatósággal kezdene tárgyalásokat az együttműködésről. Az utóbbi kettőnek Párizs és London csak a közel-keleti békefolyamat konkrét eredményeitől függően, egyfajta jutalomként ajánlaná fel a szorosabb integrációt.
