Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-tagállamok 2005 nyaráig, a luxemburgi csúcsig adnak időt arra, hogy megszülessen a politikai megoldás a 2007-2013 közötti évekre szóló költségvetési irányelvekről, amit 2006-ban a vétójoggal rendelkező Európai Parlament elé bocsátanak.
Az EU brüsszeli bizottsága a bruttó nemzeti jövedelem 1,24 százalékát tartja szükségesnek, míg a hat nettó befizető csak egy százalékot akar. A tegnapi külügyminiszteri eszmecserén Svédország elutasította a bizottsági javaslatot, míg a többi öt ország szerint előbb a prioritásokat kell meghatározni, „és ha azok jók, akkor az egy százalékból kell gazdálkodni”. Ez Kovács László külügyminiszter szerint árnyalatnyival különbözik a svéd kategorikus nemtől. A magyar álláspont az, hogy a költségvetésnek gondoskodnia kell a szociális különbségek mérsékléséről, és a „kohéziós támogatásoknak összevethetőeknek kell lenni a jelenlegi és a csatlakozó kedvezményezettek között”. A magyar kormány a határőrizet biztosítására is elkülönítene közösségi forrást. Föltűnő, hogy a hatok közül egyedül Stockholm volt pontos: az egy százalékot a kifizetésekre érti, ami gyakorlatilag még a jelenlegi költségvetés radikális kurtítását is jelenti. A többiek meggyilatkozásai homályosak, Párizs például „kiadásokról” beszél. A brüsszeli elképzelés nyertesei a csatlakozó országok lennének, igaz, számolniuk kell azzal, hogy az uniós költségvetéshez való hozzájárulásuk is megugrik. A külügyminiszterek egyik napirendi pontja volt a Moszkvával való viszony esetleges felülvizsgálata. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország a partnerségi és együttműködési megállapodást automatikusan terjessze ki a csatlakozó országokra, és visszautasítják azt az orosz követelést, hogy a megváltozó kereskedelempolitikai feltételek miatt az EU fizessen kártérítést.
