Az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsa tegnap az általános várakozásnak megfelelően nem módosította az eurózóna jelenleg 2 százalékos irányadó kéthetes repokamat-minimumát. A bank utoljára június elején, 50 bázisponttal csökkentette a kamatot, amely 1948 óta a legalacsonyabb egész Nyugat-Európában. Az igazgatótanács nyári vakációt megelőző utolsó monetáris döntését jó előre mindenki lefutottnak vette, mert Wim Duisenberg, az ECB elnöke a múlt héten félreérthetetlenül jelezte, hogy a kamatszint középtávon megfelelő és a bank már mindent megtett a gazdaság növekedése érdekében. A bankelnök tegnap mindazonáltal elismerte, hogy jelenleg nincs jele a termelés és az üzleti bizalom erősödésének, csak széles körű stabilizálódásról lehet beszélni. Az infláció ugyanakkor - a bázishatásnak köszönhetően - várhatóan a jövő év elején csökkenni kezd a jelenlegi 2 százalék körüli szintről.
Az év hátralévő részében mindazonáltal az ECB várhatóan mégiscsak elszánja magát a kamatcsökkentésre. A három hónapos Euribor tegnapi határidős jegyzéseiből az következik, hogy a piaci szereplők 50 százalékos esélyt látnak egy szeptemberi 25 bázispontos kamatmérséklésre és ennek 80 százalékos a valószínűsége december közepéig. A gazdaság helyzete mindenesetre monetáris enyhítés után kiált: az első negyedévben ugyan a felülvizsgált adat szerint nem stagnált, hanem 0,1 százalékkal bővült a térség GDP-je a tavalyi utolsó negyedévhez képest, de az EU brüsszeli bizottságának tegnapi közleménye szerint az ezt követő két negyedévre vonatkozóan ennél gyengébb adatok várhatók.
A brit jegybank (BoE) monetáris politikai tanácsa (MPC) eközben tegnap váratlanul 25 bázisponttal, 3,5 százalékra mérsékelte az irányadó kéthetes repokamatot. Ilyen alacsonyak negyvennyolc éve, Winston Churchill miniszterelnöksége alatt voltak a hitelköltségek Nagy-Britanniában. Az MPC közleménye szerint a globális fellendülés akadozik, így a brit termékek iránti kereslet a vártnál kisebb, az erős font pedig gátat szab az inflációnak.
Bana Péter