Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megirigyelve az olasz, ír és portugál adóamnesztia sikerét, Belgiumban hasonló eljárással akarnak javítani a költségvetés hiányán. A döntésben természetesen szerepet játszik az is, hogy 2005-től az Európai Unióban hatályba lép a takarékbetétekre és befektetésekre vonatkozó adóharmonizáció. Az új brüsszeli kormány nem akar addig várni, hogy az országból kijuttatott és zömében luxemburgi bankokban fiadzó milliárdok után megkapja a kezdeti 15 százalékos forrásadót. Ehelyett adóamnesztiát tervez, az állam eltekint az elmaradt adók és büntetések behajtásától, megelégszik a tőke utáni egyszeri, várhatóan 10 százalék körüli adókivetéssel. A lépés előnye nyilvánvaló: a jövőben nemcsak a forrásadót zsebeli be, de a sok milliárd euró is jól jön a belga gazdaságnak. A döntés azonban morális problémát is fölvet. Az ország tehetősebb rétege jár jól, ráadásul baleknak érezhetik magukat azok a kisbefektetők, pénzüket hosszú távra hazájukban lekötők, akik tisztességesen megfizették a kamatok utáni adót. Arról nem beszélve, hogy Luxemburgban soha sem firtatták a beérkező pénzek eredetét, így nemcsak a legálisan megszerzett javak illegális befektetése került ki a belga adóhivatal látószögéből, de a fekete jövedelmeket is kisíbolták. Azaz Brüsszel most segédkezik ezeknek a pénzmosásában. Guy Verhofstad liberális párti miniszterelnök a lakosság tiltakozására azzal válaszol, hogy a realitásokat tudomásul kell venni, a költségvetésnek extraforrásra van szüksége, a szocialista partner kifogását pedig azzal az ígérettel szereli le, hogy a növekvő szociálpolitikai kiadásokat finanszírozzák e bevételből.
