A világ vezető jegybankjait tömörítő bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) éves jelentése szerint nem úgy látszik, mint ha gyökeres javulás előtt állna a világgazdaság. A kilátások az Egyesült Államokban bizonytalanok, Japánban vegyesek, Európában pedig gyengültek. Az unióhoz csatlakozó kelet-közép-európai országok az eurózónába való belépéshez szükséges konvergenciát a magas államháztartási hiány miatt valószínűleg nehezebben érhetik el annál, mint azt a jelenlegi adatok sugallják - állapítja meg a BIS. A monetáris politika alakítása sem egyszerű: ha túl alacsony a kamatszint, megugranak a beruházások és nő az inflációs nyomás, ha túl magas, jönnek a forró pénzek, valamint lehetetlenné válik az államháztartási hiány mérséklése. Tavaly csak Szlovénia, Litvánia, és Lettország felelt meg a GDP-arányos hiányra vonatkozó 3 százalékos maastrichti kritériumnak. A mutató - amelynek átlaga a térségben 4,1-ről 4,2 százalékra kúszik fel - Magyarországon a tavalyi 4-ről idén 4,7 százalékra nő. A világgazdaságra két fő veszély leselkedik: a dollár gyengülése és a defláció. A dollár leértékelődése előnyös az USA-nak, mert a folyó fizetési mérleg hiányát japán és európai befektetők finanszírozzák, így az amerikai fellendülést is támogatják. A dollárnak az utóbbi egy évben a többi vezető devizából képzett kosárhoz képesti 11 százalékos értékvesztése máris fokozta a deflációs nyomást Japánban és Kínában, mert a két ország valutájára felértékelődési nyomás nehezedik. Emellett szinte az összes többi nagy gazdasági régióban nyilvánvalóvá vált a dezinflációs folyamat. A defláció a tőzsdei árfolyamok meredek esésével, a bércsökkentésekkel szembeni erős ellenállással és már nagyon alacsony kamatokkal párosult. A vállalatok beruházási hajlandósága a mérlegek rendbetétele miatt alacsony, ami azért kedvezőtlen, mert a növekedés eddigi hajtóereje, a lakossági fogyasztás az emelkedő munkanélküliség, az ingatlanárak esetleges süllyedése és az eladósodottság árnyékában meggyengülhet az USA-ban és Európában.
Bana Péter