A nagy globális befektetőknek is elegük lett abból, hogy egyes nyugati olajtársaságok kenőpénzeket fizetnek bizonyos kormányoknak:harminchat, összesen mintegy 3000 milliárd dollárt kezelő alap felszólította az érintett társaságokat, hozzák nyilvánosságra, mennyit fizetnek a kutatási és kitermelési jogokért. Az alapok - köztük a világ legnagyobbika, a Fidelity, a Merrill Lynch befektetési bank és a Jupiter - követelik, hogy az olajtársaságok támogassák a brit kormány kezdeményezését a nyersanyagokban gazdag országoknak történő kifizetések nyilvánossá tételére. A befektetők aggódnak, hogy a legálisan kifizetett összegek - így az adók, a bányadíjak, az aláírási jutalékok - nagyságuk, illetve bizalmas jellegük miatt táplálják a korrupciót. A deklaráció néhány héttel követi a nyolc legfejlettebb ipari ország (G-8) közleményét, amelyben sürgetik a bányajogokért fizetett összegek nyilvánosabbá tételét - emlékeztetett a Reuters. Az emberjogi aktivisták szerint az olajdollárokból származó korrupciós pénzek nagy része a kormánytisztviselők zsebébe vándorol.
A korrupció egyik fészkének tartott Nigéria kormánya a minap rendelt el vizsgálatot amiatt, hogy gyanúja szerint az amerikai Halliburton olajcég 2,4 millió dollárral vesztegetett meg adóhivatali alkalmazottakat. A cég a múlt hónapban az USA tőzsdefelügyeletének (SEC) jelentette, hogy tévedésből kifizettek ennyi pénzt egy magát adótanácsadónak kiadó nigériainak, akiről csak később derült ki: valójában a helyi adóhivatal alkalmazottja.
