Az Egyesült Államokban májusban az agrárszektoron kívül a vártnál jóval kevesebb munkahely szűnt meg, ami előjele lehet annak, hogy az iraki háború után az üzleti bizalom valamelyest javul. A munkaügyi minisztérium adatai szerint áprilisban nem változott a bérlistán lévők száma, májusban pedig 17 ezer fővel csökkent. A munkanélküliségi ráta 6-ról 6,1 százalékra kúszott fel, vagyis 1994 júliusa óta nem látott szintre emelkedett. A Wall Street 25-39 ezer munkahely elvesztésére és 6,1 százalékos munkanélküliségi rátára számított, de a becslést nehezítette, hogy a tárca most alkalmazta először új mérési módszerét, amelyben több munkahely-kategória szerepel, tekintettel a szolgáltatási szektornak a gazdaságban képviselt 85 százalékos súlyára, és a szezonális hatásokat is figyelembe veszikr.
A szakértők eltérően ítélik meg a foglalkoztatási helyzet alakulását. A Bank of America elemzője szerint a munkaerőpiacon, ahol a recesszió 2001-es kezdete óta 2 millió állás szűnt meg, a helyzet stabilizálódik, mert a vállalatok ugyan még nem bővítik érzékelhetően létszámukat, de a nagy leépítéseken valószínűleg már túl van a gazdaság, és a következő 12 hónapban a munkaerő-felvétel lassú növekedésére lehet számítani. A Lehman Brothers egyik vezető közgazdásza viszont úgy véli, hogy a heti munkaórák számának növekedése jelenthetne fordulópontot. Azonban erről egyelőre nincs szó, hiszen az átlagos heti munkahét 33,7 óra maradt, szemben az elemzők 34,2 órára való növekedést váró konszenzusával. Alan Greenspan, a Fed elnöke mindenesetre már korábban leszögezte: a gazdaság elégtelen növekedése a felelős a különösen gyenge munkaerő-piaci helyzetért. A határidős kamatkontraktusok alapján a piac szinte biztosra veszi, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) a hónap végi ülésén a gyorsítás érdekében 25 bázisponttal csökkenti a jelenleg 1,25 százalékos irányadó egynapos kamatot.
Bana Péter