A kanadai Gabriel Resources Ltd. 1998-ban fedezte fel Verespatakon a jelentős aranymezőt, amely Európában eddig nem látott méretű készletet tartalmaz. A készlet a Reuters tudósítása szerint 10,6 millió unciára tehető – ami kétszerese az „igen nagy" aranymező határértékének tekintett 5 millió unciának –, és évente mintegy 500 ezer uncia termelhető ki. A projektre létrehozott Rosia Montana Gold Corporation bányavállalatban a kanadai cég 80 százalékot, a román állami tulajdonban lévő Minvest 19 százalékot birtokol. Számításaik szerint egy uncia arany kitermelése 128 dollárba fog kerülni, azaz a bánya relatíve olcsón fog üzemelni. Tavaly ugyanis globálisan 178 dollár volt az átlagos kitermelési költség unciánként, azt feltételezve, hogy egy tonna kőzetből 1,83 gramm arany nyerhető ki.
A kanadai cég szerint a kitermelés még növelhető is, de ehhez az kell, hogy megszerezzék egy közeli falu területét, mert a település éppen a mező közepén helyezkedik el. A román kormányfő kezdeményezésére azonban, mint a Népszabadság megírta, parlamenti bizottságot állítottak fel a ciántechnológia veszélyeinek felmérésére. A bizottság a napokban tartott volna terepszemlét, de a látogatást elhalasztották. A 2000 elején a Tiszán és a Szamoson végigvonuló ciánszennyeződést, mint emlékezetes, az Aurul cég okozta, amely nagybányai üzemében egy aranybánya meddőhányójából kívánt ciántechnológiával aranyat kinyerni. A bonyodalmakat jelzi, hogy a múlt héten lemondott a Rosia Montana több vezetője. A cég korábban a lakosság együttműködésére számított, mivel a térségben a munkanélküliség eléri a 60 százalékot, és a bánya várhatóan 3000 új munkahelyet teremt. A Gabriel a térségben a tervek szerint ezüstöt is fog bányászni, valamint másik két projektet is beindít a rézkészletek kiaknázására.
Bana Péter