Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU Tanácsának minősített többséggel kell majd elfogadnia a nizzai szerződéssel összhangban álló reformcsomagot, megváltoztatva ezzel a bank alapszabályát. A változtatások célja a döntéshozási folyamat egyszerűsítése, aminek révén hamarabb lehet majd dönteni például az irányadó kamatok csökkentéséről.
A reformtól szakemberek többek között azt is várják, hogy segítségével sikerüljön az eurózóna inflációs mutatóját a jelenleginél szélesebb sávban, 1 és 4 százalék között „engedélyezni”. (Ma a követelmény 2 százalék vagy ennél alacsonyabb mutató.)
A korábban kiszivárgott információk szerint egyelőre nem módosul az európai jegybank irányításának az az alapelve, hogy minden nemzeti banknak egy szavazata legyen a döntéshozatalnál, de az irányítás hosszú távra szóló legjobb módszeréről komoly viták folytak. Az ECB jelenlegi elnöke, Wim Duisenberg a rotációs elvet alkalmazná a bank vezetésénél, de a nagyobb országok közül néhányan szeretnének állandó helyet az irányító testületben, mások pedig nyomást gyakorolnak, hogy a szavazási rendszert változtassák meg: a voksok értékét tegyék arányossá az adott ország méretével.
Az ECB vezető testülete, a kormányzó tanács jelenleg a szűkebb vezető testületből (elnök, alelnök és négy tag), valamint a tagországok nemzeti bankját képviselő kormányzókból áll. Az egyszerű többség - néhány kivételtől eltekintve - elegendő a döntéshozatalhoz, ezt a szisztémát azonban nem tartják "szerencsésnek" a hatékony munka szempontjából, ha a 10 új tagállam képviselője elfoglalja helyét a tárgyalóasztalnál.
A most deklarált francia támogatás francia álláspont azért fontos a reform szempontjából, mert a jelenlegi elnököt, Wim Duisenberget vélhetően a francia Jean-Claude Trichet követi.
