Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az exit-pollok tanúsága szerint a franciaországi elnökválasztás második fordulójában Jacques Chirac jelenlegi köztársasági elnök a szavazatok 82,5 százalékát kapta meg a szélsőjobboldali Jean-Marie le Pennel, a Nemzeti Front vezetőjével szemben. A választási részvétel igen magas volt, elérte a 80 százalékot, szemben az első fordulóban mért 73 százalékkal.
Bár Chirac második fordulós győzelme nem volt kétséges, az üzleti körök az elmúlt napokban több ízben is szükségesnek látták, hogy rávilágítsanak a Le Pen által hirdetett program katasztrofális következményeire.
A gyáriparosok szövetségének (Medef) elnöke, Ernest-Antoine Seilliere szerint a szélsőjobb hatalmi pozícióba jutása mély gazdasági és társadalmi válságba sodorná az országot, az eurózónából való kivonulás után újjáélesztendő frank folyamatos leértékelődésnek lenne kitéve, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok összekuszálódása nyomán a munkanélküliség minden korábbi szintet felülmúlna, népes rétegek elszegényednének, ami előbb-utóbb társadalmi robbanáshoz is vezethet. A Medef abban érdekelt, hogy a választások után megteremtődjenek a feltételek a halaszthatatlan reformok beindításához - tette hozzá.
A tegnap megválasztott francia államfőnek és a jövő havi parlamenti választások után megalakuló kormánynak komoly kihívást jelent a szükséges reformok végrehajtása. Le Pen második fordulóba jutása azonban azt valószínűsíti, hogy az új kormány csak igen óvatosan meri majd kezdeményezni a társadalom érzékenységét óhatatlanul próbára tevő átalakításokat - vélik az elemzők.
Az államháztartás GDP-arányos hiánya a tavalyi 1,4 százalékról idén a brüsszeli bizottság előrejelzése szerint 1,9 százalékra emelkedik, és a deficit vészes ütemű emelkedése a lakosság elöregedése miatt aligha állítható meg a nyugdíjrendszer átalakítása nélkül. Számítások szerint a nyugellátást élvezők aránya a jelenlegi 20 százalékról 2040-ig 33 százalékra emelkedik, ami a jelenlegi állami nyugdíjrendszer változatlan fenntartásával évente már 120 milliárd eurónyi hiányt okozna. A magánnyugdíjpénztárak adókedvezményekkel támogatott felállításáról hosszas parlamenti viták után 1997 elején elfogadott törvény végrehajtása elmaradt, miután a néhány hónapra rá hivatalba lévő balközép kormány azt szakmailag megalapozatlannak és politikailag vállalhatatlannak minősítette. Az állami kiadások lefaragása ugyancsak komoly feszültségekkel fenyeget. Az állami újraelosztás mértéke a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 30 tagállama közül Svédország után Franciaországban a legmagasabb, 52,3 százalék. Az aktív lakosság közel egynegyede, összesen 5,4 millió fő állami vagy önkormányzati állásban van; a költségvetés 45 százalékát az ő javadalmazásuk emészti föl. A közalkalmazottak közel fele azonban egy évtizeden belül nyugdíjba vonul, ami a következő két kormány számára lehetővé teszi, hogy az állások végleges megszüntetésével csökkentse a kiadásokat.
G. S.
