A hat vezető német gazdaságkutató intézet jövő héten nyilvánosságra hozandó közös prognózisa a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékos idei növekedését valószínűsíti - értesült a Der Spiegel magazin és a Financial Times Deutschland. Az intézetek félévente adnak ki közös becslést: tavaly októberben 1,3 százalékra tették az idei GDP-gyarapodást. Ehhez képest a mostani előrejelzés jókora negatív korrekció, ám időközben az intézetek többsége külön-külön 0,7 százalék körüli szintre szállította le saját prognózisát, vagyis a mostani 0,9 százalék voltaképpen javításnak számít.
A kormány hivatalosan 0,75 százalékos növekedést vár ez évre, bár a kabinet több tagja jelezte már, hogy a ráta valószínűleg magasabb lesz.
Ha az intézetek jóslata helyesnek bizonyul, Németország továbbra is az Európai Unió leglassabban növekvő gazdasága marad, s ez kihat a foglalkoztatási helyzetre is: a gazdaságkutatók úgy látják, az állástalanok száma idén alig valamivel kerül 4 millió alá. Márciusban - szezonális korrekció nélkül - 4,156 millió munkanélkülit regisztráltak.
Nem biztat sok jóval a német jegybank áprilisi havi jelentése sem, amely megállapítja, hogy az iparban az év elején pozitív fordulat következett be, de a fellendülés korlátozott. A külföldi megrendelések erősödtek, a belföldiek viszont a korábbi hónapok alacsony szintjén stagnálnak, s az összképet nagyban rontja az építőipar elhúzódó gyengélkedése. A Bundesbank szerint a munkanélküliek számának enyhe márciusi csökkenése nem vehető a gazdaság javulás jelének, inkább annak tulajdonítandó, hogy a munkaügyi hivatal fokozta álláshoz juttatási erőfeszítéseit.
Az ipar kilátásait beárnyékolja a gépiparban folyó bérvita is. Az IG Metall szakszervezet eredetileg 6,5 százalékos béremelést követelt, míg a munkáltatói oldal csak 2 százalékosat ajánlott ez évre, s noha a pénteki megbeszélésen az álláspontok közeledtek - a szakszervezeti vezetők lementek 4, a munkáltatók fel 3,3 százalékig -, a kompromisszum nem született meg (NAPI Gazdaság, 2002. április 22., 2. oldal).
Az IG Metall most azzal fenyeget, hogy megszavaztatja 2,8 millió tagját egy országos sztrájkról. A május 6-ra kilátásba helyezett munkabeszüntetés visszavetné az ágazatot, ugyanakkor a vállalatok számára egy komolyabb béremelés is súlyos terhet jelentene; nem csupán a közvetlen kiadások miatt, hanem azért is, mert így megnőne az esély, hogy az Európai Központi Bank (ECB) kamatot emel.
P. Z.
