A londoni olajtőzsdén több mint 1 dollárral, 27,01 dollárra emelkedett tegnap az irányadó északi-tengeri Brent kőolaj hordónkénti ára a májusi határidőre, New Yorkban pedig 67 centtel, 26,88 dollárra drágult a májusi szállítású West Texas Intermediate, miután Irak bejelentette, hogy azonnali hatállyal 30 napra felfüggeszti exportját. Szaddám Huszein elnök televíziós beszédében elmondta: ezzel az ellen tiltakoznak, hogy az izraeli hadsereg benyomult a palesztin területekre. Az export újraindításának az a feltétele, hogy Izrael vonja ki csapatait. Az intézkedéssel Bagdad Izraelt és az Egyesült Államokat akarja büntetni, s ha követelését a 30 nap alatt nem teljesítik, kész meghosszabbítani az exportstopot. Az olajkereskedők már az iraki bejelentést megelőzően nyugtalankodtak, mert Venezuelában - a világ negyedik legnagyobb kőolaj-exportáló országában - az állami olajtársaság menedzsmentje sztrájkba kezdett.
Az akciót az váltotta ki, hogy Hugo Chavez államfő új vezetőket nevezett ki a vállalat élére. Bár Chavez szerint a kitermelésben és az exportban nincs fennakadás, a Reuters arról értesült, hogy a kitermelés a felére esett vissza s leállt a legnagyobb feldolgozóüzem.
Az iraki és a venezuelai fejlemények az Egyesült Államokat érintik a leginkább. Az USA Venezuelából fedezi olajimportjának mintegy 15 százalékát, a 2 millió barrelhez közelítő iraki exportnak pedig több mint a fele kerül az Egyesült Államokba. A teljes világpiaci keresletnek az iraki export nem egészen 4 százalékát fedezi.
Irán és Líbia hajlandó volna ugyan leállítani az exportot, de csak abban az esetben, ha a kiviteli embargóhoz az arab országok széles körben csatlakoznak. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) 1973-ban egyszer már alkalmazta az olajfegyvert - a lépés nyomán a világpiaci ár a négyszeresére nőtt -, most viszont Szaúd-Arábia és Kuvait egyaránt jelezte, hogy adott esetben kész maradéktalanul pótolni a kieső kínálatot. A Fehér Ház szóvivője szerint az iraki elnök döntésével csak saját népét sújtja, s a fő olajtermelő országoknak meg kell érteniük, hogy a megfelelő ellátás nélkülözhetetlen a globális gazdasági növekedéshez.
Ali Rodriguez, az OPEC főtitkára szintén igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, mondván, tárgyalni fog a kartell minisztereivel arról, szükség van-e a kitermelés növelésére, és hangsúlyozta, hogy a mostani áremelkedésnek nem a kínálat szűkössége az oka, hanem a politikai bizonytalanság; szerinte a tőzsdéken jelenleg hordónként 5-6 dollár a politikai felár. Mint mondta, idén előreláthatólag csak napi 350 ezer hordóval nő a kereslet a tavalyi szinthez képest, miközben az OPEC-en kívüli országok várhatóan napi 1 millió hordóval fokozzák kitermelésüket.
P. Z.
