Szokásos országértékelésében az IMF impozánsnak minősíti az orosz gazdaságpolitika közelmúltban elért eredményeit, s egyben támogatásáról biztosítja a kormányt az idei célkitűzések tekintetében. Különösen nagy előrehaladás mutatkozik az adó-, a nyugdíj- és földreform, valamint a munkaügyi szabályozás terén. További erőfeszítések szükségesek viszont a pénzügyi szektorban, az energetikai és a vasútmonopóliumok átalakításában, továbbá az igazságszolgáltatás korszerűsítésében. A Valutaalap prognózisa szerint Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) idén 3,6 százalékkal bővül, ami lassulást jelent ugyan a tavalyi 5,2 százalékhoz képest, viszont ezzel immár sorozatban negyedik esztendeje fog tartani az expanzió. Az orosz kormány 3,5 és 4,3 százalék közti növekedést vár ez évre.
Az IMF erősnek ítéli Oroszország fiskális pozícióját és külső mérlegét, ezért lát lehetőséget arra, hogy a külpiaci feltételek romlásának ellensúlyozása végett Moszkva valamelyest lazábbra vegye a költségvetési politikát. Ez évre az IMF 13 százalékos inflációt valószínűsít a tavalyi 18 százalék után - ez összhangban van a kormány 12-14 százalékos prognózisával -, de egyúttal a monetáris politika fő feladatának tekinti a drágulás lassítását. A folyó fizetési mérleg hiányának csökkenése ebből a szempontból kedvező fejlemény, mivel általa mérséklődik a rubel erősödésének irányában ható nyomás, amelyet a befolyó pénzek sterilizálása okoz. A statisztikai hivatal egyébként épp pénteken közölte, hogy márciusban a havi infláció 1,1 százalék volt a februári 1,2 százalék után. Az első három hónapban az árindex 5,4 százalékkal emelkedett, ami lassulást jelez a tavalyi azonos időszakban mért 7,1 százalékos drágulásnál. Tizenkét havi adatot nem közöltek.
A költségvetés mozgásterét némileg növelheti, hogy a kormány bejelentése szerint eladják a legnagyobb olajtársaság, a Lukoil 6 százalékát, valamint az orosz-belarusz Szlavnyefty olajcég 20 százalékát. A két privatizációs ügylet 850, illetve 300-350 millió dollárt hozhat a konyhára. Jelentős privatizáció utoljára 1997-ben történt, akkor a kormányt azzal vádolták, hogy egy kiválasztott körnek ad el értékes vagyonokat, aztán 1998-ban a pénzügyi válság hosszú időre elriasztotta a befektetőket. Becslések szerint az orosz állam még 50 milliárd dollárnyi privatizálható vagyonnal rendelkezik, de egyelőre nem szánta rá magát a legnagyobb vállalatok értékesítésére.
P. Z.
Papp Zoltán