Márciusban havi szinten 0,2, az egy évvel korábbihoz képest pedig 1,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex Németországban - közölte a hat tartományból beérkezett adatok alapján az előzetes mutatót a szövetségi statisztikai hivatal. Az egyes tartományokban a ráták 0,1 és 0,3, illetve 1,6 és 1,9 százalék közt szóródtak. A Reuters és a Dow Jones által megkérdezett elemzők előzőleg azt jósolták, hogy a havi áremelkedés üteme 0,1 százalékra csökken a februári 0,3 százalékról, a 12 havi mutató pedig változatlan, 1,7 százalék marad. A vártnál nagyobb drágulást döntően az üzemanyagok és a fűtőolaj áremelkedése okozta. Az egységes európai uniós módszerrel végzett számítás szerint az index havi szinten 0,3, 12 havi viszonylatban pedig 1,9 százalékkal nőtt.
A német infláció legutóbb tavaly májusban tetőzött, 3,5 százalékon, azóta februárig folyamatosan csökkent, most viszont megszakadt a trend. Elemzők szerint ez egyben azt fogja eredményezni, hogy az eurózóna rátája csak a vártnál lassabban kerül az Európai Központi Bank (ECB) által küszöbértékként kezelt 2 százalék alá. Februárban az euróövezet inflációja 2,4 százalék volt, a márciusra vonatkozó első becslést a jövő héten teszik közzé. Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke és az ECB igazgatótanácsának tagja tegnap úgy nyilatkozott, hogy az ECB belátható időn belül nem fog változtatni a kamatokon. Mint mondta, a monetáris politika nem alkalmazható olyan külső fejlemények ellen, amilyen az olajár-emelkedés. E tényező egyébként februárban még kevésbé éreztette hatását, ezért akkor a német termelői árak januárhoz képest 0,1 százalékkal nőttek ugyan, 12 havi összevetésben viszont 0,3 százalékkal csökkentek.
A berlini pénzügyminisztérium havi jelentése arról tájékoztat, hogy az év első két hónapjában a szövetségi és tartományi adóbevételek 2,9 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, miközben a költségvetési prognózis szerint az év egészében 4,8 százalékkal kellene nőniük a 2001-es összeghez képest. A tárca úgy látja, hogy az első két havi adatból nem lehet következtetéseket levonni az év hátralévő részére. Elemzők szerint viszont kezd kétségessé válni, hogy Németország a tavalyi 2,7 százalékos GDP-arányos deficit után képes lesz idén - az európai uniós társaknak tett ígéretét betartva - nullszaldóhoz közelítő fiskális egyenleget produkálni.
P. Z.
Papp Zoltán