Több mint harminc jogszabály-módosítást tartalmaz az a csomag, amit a szociáldemokrata többségű lengyel kormány elfogadott a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele és a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében. Ha a parlament is megszavazza a csomagot, akkor a jövő év elejétől a maximum 20 fős kisvállalkozá-sok könnyebben vehetnek fel és bocsáthatnak el alkalmazottakat - csökken például a végkielégítés összege -, enyhülnek a foglalkoztatás adminisztrációs terhei, kisebb lesz a túlóra után kötelezően fizetendő pótlék és a cégek számára nehezebbé válik, hogy dolgozóikat egyéni vállalkozókként foglalkoztassák.
Jerzy Hauser munkaügyi miniszter szerint minimális a veszélye annak, hogy az intézkedések nyomán nő a munkanélküliség. A szakszervezetek viszont éppen ettől tartanak, de legalábbis úgy vélik, hogy a kormány által elfogadott változtatások nem járulnak hozzá a foglalkoztatási helyzet javulásához. Mindazonáltal nem készülnek sztrájkra és egyéb akciókra. Független szakemberek szükségesnek ítélik a reformokat, de egyúttal arra is rámutatnak, hogy a mostani intézkedések önmagukban még nem oldják meg a foglalkoztatási bajokat.
Hauser tájékoztatása szerint a januári 18 százalék után februárban 18,1 százalék volt a munkanélküliség. A kormány az év végére 18,6 százalékot vár, vannak azonban olyan előrejelzések is, amelyek szerint a ráta akár 21 százalékra is felszökhet. Különösen súlyos a helyzet a fiatalok körében, ahol az állástalanok aránya nem kevesebb mint 41 százalék. Ráadásul a 3,2 millió munkanélküli mellett még legalább egymillióan élnek úgy a mezőgazdaságban, hogy gyakorlatilag nincs munkájuk.
(NAPI)
Papp Zoltán