Rég nem váltott ki kereskedelmi intézkedés akkora felzúdulást, amekkorát George W. Bush amerikai elnöknek sikerült elérnie azzal, hogy 8-tól 30 százalékig terjedő vámok bevezetését rendelte el az acéltermékek importjára. Az EU brüsszeli bizottsága tegnap válságtanácskozást tartott, ezt követően a kereskedelmi ügyekért felelős Pascal Lamy közölte: a lépés ellenkezik a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal, s azonnal a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordulnak jogorvoslatért. Hozzátette, hogy nem kívánnak „vadnyugati” módon eljárni, vagyis az EU nem vezet be azonnali büntetővámokat az USA-ból érkező termékekre. A rendelkezés Brüsszel szerint közvetlenül 4 millió tonna az EU-ból az USA-ba irányuló exportot érint.
Kereskedelemeltérítő hatása pedig további 16 millió tonna EU-export kiesését jelentheti, ezért az uniónak a negatív hatások kivédésére átmeneti intézkedéseket kell hoznia.
Bush rendelete március 20-ai hatállyal lép életbe és három évre szól, de 18 hónap elteltével felülvizsgálják. Tíz acéltermék-kategóriára változó mértékű vámokat vetnek ki, az importnak több mint felét kitevő hengerelt áruk esetében a vám az első évben 30 százalék, majd évente 6 százalékkal csökken; az első 5 millió tonna import vámmentes. Az összes érintett termékből az USA tavaly 20 millió tonnát importált 8,6 milliárd dollár értékben, ami a világ teljes acélkereskedelmének 10 százaléka. A vámok az érvényes kereskedelmi megállapodások miatt nem vonatkoznak a Kanadából, Mexikóból, Izraelből és Jordániából importált acélra.
Az amerikai acéllobbi négy évre 40 százalékos vámokat kért, Bush tanácsadói viszont a kihirdetettnél enyhébb intézkedéseket javasoltak. A Fehér Ház álláspontja szerint nem kereskedelmi előnyre akarnak szert tenni, csupán lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy az USA acéliparában végbemehessen a szerkezetátalakítás, ez pedig összefér a WTO-szabályokkal. AZ USA-ban 1997 óta 31 acélgyár ment csődbe, amiért a kormányzat az olcsó importot teszi felelőssé. Az érvet Brüsszel vitatja, rámutatva, hogy az amerikai acélimport 1996 óta folyamatosan és jelentősen csökken. Busht odahaza is bírálják, mégpedig az acéltermékeket felhasználó vállalatok: két feldolgozóipari szövetség is figyelmeztetett, hogy a vámok nyomán nőnek a beszerzési árak, és ez sok tízezer állás megszűnését eredményezheti.
Tokióban sajnálatosnak, Berlinben elfogadhatatlannak, Londonban elkeserítőnek nevezték az amerikai húzást, Szöulban, Pekingben és Moszkvában pedig úgy nyilatkoztak, hogy az károsan érinti a kétoldalú kapcsolatokat. Tiltakozás fogadta a vámok bevezetését Ausztráliában, Brazíliában, Tajvanon és Törökországban is. Japán és Dél-Korea jelezte, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz a WTO-panaszban, ugyanakkor a thaiföldi Supachai Panitchpakdi, aki szeptembertől átveszi a szervezet főtitkári posztját, a Reutersnak adott interjújában úgy vélekedett, hogy az érintett országoknak inkább tárgyalásos úton kellene rendezni a vitákat. Washingtoni közlés szerint a vámok az EU-beli, a japán, a kínai, a dél-koreai és a tajvani acélgyártókat érintik leginkább. Az acélipari társaságok tőzsdei árfolyama már kedden este világszerte csökkenni kezdett az értékesítési kilátások romlása miatt, s a tegnapi fejleményekkel együtt a vállalatok piaci értéke 3 és 8 százalék közti mértékben szenvedte meg eddig az amerikai lépést.
P. Z.
