Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Valéry Giscard d'Estaing, az EU jövőjét megrajzoló konvent elnöke európai alkotmány megalkotásában látja a testület működésének célját, amely a nemzetek feletti struktúrát erősítve egységesítené a tagállamokat. A 105 fős konventben jelen vannak a tagállamok, a tagjelöltek parlamentjének és kormányának, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a képviselői, akik javaslatokat dolgoznak ki az EU következő kormányközi konferenciája számára az unió jövőjéről, intézményi reformjairól. Romano Prodi, a brüsszeli bizottság elnöke megnyitó beszédében a nemzetek feletti demokráciát emelte ki, amely a csak a vétójogukkal törődő tagállamok „érdekegyeztetésének” helyébe lépne. Szerinte fontolóra kell venni, melyek azok a területek, amelyek irányításáról - más közösségi politikák megerősítéséért cserébe - az Európai Bizottság is lemondhat. Prodi azon kijelentésére, amely szerint a szavatolni kell a kisebb tagállamok érdekeinek érvényesülését, alighanem felszisszentek a nagyobb tagállamok fővárosában.
Az utóbbi időben ugyanis többen is - például Lipponen finn kormányfő - a nagyok „összeesküvését” vetítették előre a kis országok rovására. Prodi véleményének aktualitásáról árulkodik az is, hogy a tagjelöltek egyelőre nem kaptak helyet a 12 fős elnökségben, annak ellenére, hogy ez ellentmond a konvent szellemének, hiszen ők is részei leszek annak az Európai Uniónak, amelynek kereteiről vitatkoznak. A konvent majdnem teljes jogú tagjai csak azokat a javaslatokat nem vétózhatják meg, amelyekben a tagállamok között konszenzus alakul ki. A szervezet egyik alelnöke, Jean-Luc Dehaene elismerte, a tagjelöltek képviselőjének is helye volna az elnökségben; most kikérik erről a tizenötök brüsszeli képviselőinek a véleményét, ami viszont máris megkérdőjelezi a konvent működésének függetlenségét. A lengyel és a cseh delegáció ugyancsak az egyenlőség nevében azt követelte, hogy a tagjelöltek nyelvére is fordítsák le a legfontosabb dokumentumokat.
Giscard szándéka szerint, ha a reformjavaslatok valóban alkotmányban összegződnek és azt elfogadja a kormányközi konferencia is, amely 2003 végén, az EU soros olasz elnöksége alatt kezdhetné meg munkáját, akkor a dokumentumot véleményező népszavazásra lehetne bocsátani az Európai Parlament következő, 2004 nyarán esedékes választásán.
Pat Cox, az Európai Parlament elnöke a kérdésre, hogy értelmes-e föderációs unióról beszélni, azt válaszolta: előbb szülessen meg a gyerek, legyen a keresztelés utána. Erwin Teufel, Baden-Württemberg miniszterelnöke, a német Bundesrat képviseletében viszont egyértelműen fogalmazott: véleménye szerint nem szuperállamra, hanem a régiók Európájára van szükség. Számára nem kétséges, hogy Brüsszel nyugodtan lemondhat az egészségügyről vagy a kultúráról, amelyek inkább tartoznak a regionális irányításra. Viszont a kül- vagy védelempolitika meghatározása az EU szintjén hatásosabb, tehát ott kell kezelni - például azért, hogy ne ismétlődhessen meg az unió balkáni csődje.
Ez az első alkalom az Európai Unió történetében, hogy széles társadalmi alapon gyürkőznek neki a reformoknak, eddig minden hasonló kezdeményezés titkos diplomácia keretében zajlott. Körülbelül egy év alatt kell kimunkálni a reformjavaslatokat.
Gordon Tamás
