Hajami Maszuro, a japán jegybank kormányzója sajtóértesülések szerint a Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnökkel történt megbeszélés során sürgette, hogy a kormány állami pénzekkel siessen a gyengélkedő bankszektor segítségére. Előzőleg több magas rangú tokiói kormánytisztviselő is közölte, hogy jelenleg nem látják szükségét az állami tőkeinjekciónak. A nyilatkozatok kedden masszív eladási hullámot váltottak ki a részvénytőzsdén - emlékeztetett a Reuters. A rossz hitelek összege a 17 legnagyobb japán banknál a japán pénzügyi intézmények felügyeleti szerve, az FSA legfrissebb adatai szerint a tavaly április-szeptemberi időszakban, azaz a folyó pénzügyi év első felében 13 százalékkal, 22,5 ezer milliárd jenre nőtt. Mértékadó vélemények szerint a pénzügyi szektor saját erőből nem tud megbirkózni a problémával, ezért csak az állami beavatkozás jelenthet kiutat. Hajami állítólag olyan alkut ajánlott, hogy állami tőkeinjekció esetén a BoJ kész lenne 800-ról 1000 milliárd jenre növelni államkötvény-vásárlásainak havi összegét, emellett a pénzügyi rendszer likviditásának bővítésével még tovább lazítaná a monetáris politikát, ami nem csupán a bankoknak tenne jót, de segíthetne megállítani a deflációs folyamatot is. A kormány szóvivője nem volt hajlandó egyértelműen cáfolni, hogy Hajami állami források bevonását kérte Koidzumitól. Hajami korábban ellenezte, hogy a BoJ több állampapírt vásároljon, mondván, a fiskális fegyelemből már így is alig maradt valami és az állami deficit további növelése esetén a hitelminősítők rontanának Japán besorolásán. A jegybankvezér szerint bizonytalan továbbá, hogy a felduzzasztott állami forrásokból valójában mennyi kerül át a reálgazdaságba.
(NAPI)
Papp Zoltán