Tegnap lapzártánkkor 1001 bolivart kértek egy dollárért a caracasi devizatőzsdén, ami több mint 21 százalékos gyengülést jelent a pénteki 792,5-es záró árfolyamhoz képest, miután Hugo Chavez elnök bejelentette, hogy eltörlik az 1996 áprilisában bevezetett plusz-mínusz 7,5 százalékos árfolyamsávot és szabadon lebegtetik a valutát. Az árfolyamsáv gyakorlatilag fenntarthatatlanná vált, miután az alacsony kőolajárszint és a politikai bizonytalanságok miatt a befektetők dollármilliárdokat vontak ki az országból - írta a Dow Jones. Becslések szerint tavaly 9-10 milliárd dollár hagyta el Venezuelát, amit ez év eleje óta még 1-1,5 milliárd dollár követett. A szabad lebegtetés a bolivar óriási értékvesztését eredményezi, viszont lassíthatja a devizatartalékok veszélyes csökkenését és versenyképesebbé teheti az exportot. Az elemzők korábban 30 százalékkal túlértékeltnek ítélték a fizetőeszközt. A venezuelai jegybank közölte, hogy nem kívánja feláldozni dollártartalékait a bolivar védelmében. A jegybanknak 10,34 milliárd dollár saját tartaléka van, ehhez jön még 6,24 milliárd dollár, amit az olajbevételekből tettek félre.
Venezuela a világ negyedik legnagyobb olajexportőre, az olajbevételek az állami kiadások 50 százalékát biztosítják. Chavez - akit a minap a hadsereg két tábornoka is lemondásra szólított fel - a szabad lebegtetés bejelentésével egyidejűleg azt is közölte, hogy az idei költségvetés összeállításakor alkalmazott 18,5 dollár/barreles átlagos olajárat 16 dollár/barrelre szállítják le, s egyúttal 22 százalékkal, 20,57 ezer milliárd bolivarra csökkentik a kiadási főösszeget, miközben a tervezett hiányt 8,3 ezerről 4 ezer milliárd bolivarra korlátozzák. Elemzők szerint az intézkedések csak tűzoltó jellegűek, a gazdaság stabilizálásához mélyreható reformokra lenne szükség.
P. Z.
Papp Zoltán