Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tegnap zárult kétnapos tokiói konferencián mind az ideiglenes afgán kormány, mind a donor országok és szervezetek egyetértettek abban, hogy a legsürgősebb feladat az azonnali segítségnyújtás. A legnagyobb sikere a konferenciának, hogy még az idén a tervezettnél valamivel többet, 1,8 milliárd dollárt kaphat Afganisztán.
Összesen 4,5 milliárdot meghaladó összeget ajánlottak fel a következő öt évre. A segítséget számos feltételhez kötötték. Ezek között szerepel a demokratikus kormányzás, az emberi jogok tiszteletben tartása, a nők egyenjogúságának visszaállítása, a terrorizmus és a kábítószer-termelés és -csempészés felszámolása valamenynyi afgán párt tevékeny közreműködésével.
Kulcsfontosságúnak minősítették a korrupció elleni harcot, a közbiztonság helyreállítását, a segélyek felhasználásának átláthatóságát és az elszámoltathatóságot (NAPI Gazdaság, 2002. január 22., 2. oldal). A Hamid Karzai vezette ideiglenes afgán kormány az államapparátus, a közoktatás, az egészségügy, az infrastruktúra, a gazdasági rendszer - elsősorban a valutarendszer, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés - helyreállításának kíván prioritást adni.
Az Afganisztánnak szánt összegeket a Világbank által kezelendő alapban helyezik el. James Wolfensohn, a Világbank elnöke kijelentette: nem lehet megakadályozni a segélyek egy részének elsikkadását, a megfelelő állam-, gazdasági és pénzügyi apparátus létrehozásával azonban - amiben szintén segítenek - elérhető, hogy a pénz döntő többsége a megfelelő helyre kerüljön. Ugyancsak segít, hogy az afgánok tisztában vannak vele: ellenkező esetben a donorok megszüntetik a támogatást. Afganisztán az amerikai bombázások előtt is a világ egyik legszegényebb országa volt. Az átlagéletkor 44 év, a gyerekek 25 százaléka meghal, mielőtt betöltené első életévét, és száz kislány közül csak hármat íratnak be az általános iskolába - írta a Reuters.
B. T. J.
