A kétnapos segélykonferencia első napján tegnap a donor országok és a nemzetközi hitelintézetek több mint 3 milliárd dollár támogatást ajánlottak fel Afganisztánnak, részint az újjáépítés finanszírozására, részint humanitárius célokra. A különböző felajánlások egy-három évre szólnak, a későbbi időszak költségeinek fedezéséről idővel újabb konferenciákat szerveznek. A Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) és az ENSZ közös becslése szerint idén 1,7 milliárd dollárra, az első harminc hónapban 5 milliárd, tíz év alatt pedig 15 milliárd dollárra van szükség. A tokiói konferencián az első évi összeget a várakozásoknak megfelelően sikerült biztosítani - írta a Reuters.
Az EU brüsszeli bizottsága idén 200 millió eurót ad, s öt év alatt az összeg 1 milliárd euróra nőhet. Az EU egyes tagállamai külön is hozzájárulnak az újjáépítés költségeihez, idén 350 millió euróval. Németország négy évre 320 millió eurót, Nagy-Britannia öt évre 200 millió fontot ad, a többi EU-ország még csak 2002-re ajánlott fel kisebb összegeket. Az Egyesült Államok idén 297 millió dollár segélyt nyújt, Japán két és fél év alatt 500 millió dollárt. A Világbanktól - a tagországok jóváhagyása esetén - Afganisztán két és fél alatt 500 millió dollárt kaphat elsősorban az infrastruktúra helyreállítására, és ugyanekkora összeget ad az ADB segélyek és kedvezményes hitelek formájában. Magyarország a külügyminisztérium tájékoztatása szerint 1 millió dollárral járul hozzá a programhoz, amiben már benne van a tavaly októberben nyújtott 100 millió forint humanitárius segély.
A nagyhatalmak képviselői ugyanakkor fontosnak nevezték, hogy a korrupció ne akadályozza a pénzek rendeltetésszerű felhasználását. Hamid Karzai, az ideiglenes afgán kormány vezetője ígéretet tett a gazdaság normalizálására és a korrupció felszámolására és köézölte, hogy egy elismert nemzetközi céget fognak megbízni a kiadások rendszeres ellenőrzésével.
P. Z.
Papp Zoltán