Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bruttó hazai termék (GDP) az előzetes adatok szerint tavaly 3,5 százalékkal bővült – jelentette be Dorotjatun Kuncovo Jacti indonéz gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter. Ez ugyan elmarad a 2000-ben elért 4,8 százaléktól, de meghaladja az elemzők által prognosztizált 3,01 százalékot. A növekedés főként a belső piac dinamikus bővülésére támaszkodott, amit a fogyasztási javak iránti kereslet és a belföldi befektetések generáltak – mondta a miniszter. Ugyanakkor rámutatott, hogy tavaly meglehetősen vontatott volt a külföldi befektetésekre vonatkozó engedélyek kiadása: az év első tíz hónapjában 6,5 milliárd dollár összegű külföldi befektetést hagytak jóvá, 49 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ugyancsak a negatívumok között említette, hogy az export az első tizenegy hónapban a szénhidrogén-kivitelt nem számítva 8,25 százalékot csökkent, novemberben 14,7 százalékkal esett vissza októberhez képest.
A tőzsde nem reagált a miniszter bejelentésére, mivel a befektetőket inkább az foglalkoztatja, hogy folytatódnak-e a gazdasági reformok és várható-e számottevő gazdasági növekedés. A kormány adós maradt több fontos intézkedés meghozatalával, és amíg ezen a téren nem történik előrelépés, a befektetők is kivárnak – írta a Reuters. A növekedési ütem meghaladja a térség más országaiét, ez azonban kevés az 1998-ban végbement 13 százalékos gazdasági visszaesés hatásainak kompenzálásához – mutattak rá az elemzők, akik szerint idén 7-8 százalékos növekedésre volna szükség új munkahelyek teremtéséhez. A gazdasági miniszter idén a tavalyinál valamivel gyorsabb, 4 százalékos növekedésre számít, az elemzők azonban nem osztják derűlátását: a kedvezőtlen világgazdasági feltételek miatt átlagosan 3,29 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak. Tavaly decemberben 12,55 százalékra lassult a 12 havi infláció a novemberi 12,91 százalékról, a következő hónapokban azonban ismét emelkedés várható, mert a kormány az IMF-fel kötött megállapodás értelmében csökkenti az üzemanyag árának támogatását. A távközlés ugyancsak drágul az év elején, ráadásul január 1-jével jelentősen növelték a minimálbért, ami elemzők szerint szintén áremelkedéshez vezet.
