Az S&P AA pluszról AA-ra rontotta Japán hosszú lejáratú szuverén adósságának kockázati megítélését, egyúttal érvényben hagyta a korábban bejelentett negatív kilátást. Hétfőn a Fitch ugyanilyen visszaminősítésről döntött (NAPI Gazdaság, 2001. november 27., 2. oldal). A Moody's még tavaly szeptemberben rontotta Aa1-ről Aa2-re a japán államadósság besorolását, amely most a három nagy hitelminősítőnél egyforma megítélés alá esik. Előzőleg sokan arra számítottak, hogy az S&P rögtön két fokot ront Japán besorolásán. Ez nem történt meg, viszont az S&P egyúttal 12 japán bankot is figyelőlistára vett negatív kilátással a hitelállomány romlása miatt; az érintettek közt a legnagyobb japán bankok szerepelnek, így a Mizuho, a Mitsubishi Tokyo és a Sumitomo Mitsui.
A bankszektor helyzete az államadósság visszaminősítésébe is belejátszott. Az S&P szerint ugyanis a kormánynak az eddigi tőkinjekciókon túl még a GDP 3 százalékának megfelelő összeget kell pumpálnia az ágazatba. A hitelminősítő indoklása kitér arra is, hogy a kormány által hétfőn elfogadott második pótköltségvetés miatt a jövő márciusban záruló költségvetési évben a deficit a GDP 8,5 százalékára szökik fel. Bár Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök kormánya valamelyest javította a kiadások összetételének minőségét - több pénz jut a hatékonyságot növelő projektekre -, a deficit még legalább öt évig nem fog 5 százalék alá mérséklődni. Az S&P számításai szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi több mint 130 százalékról az évtized közepéig 175 százalékra nő. A hitelminősítő kifogásolja, hogy a Koidzumi-kormány eddig nem vállalkozott a mélyreható szerkezeti reformokra.
A hét gazdasági nagyhatalom (G-7) közül a visszaminősítések nyomán Japán hitelkockázati megítélése a legrosszabb. Olaszország vele egy szinten áll, de negatív kilátás nélkül. A három hitelminősítő egyaránt további rontásra készül, ami azért veszélyes, mert a mostani besorolás már csak két fokkal jobb annál az osztályzatnál, ahol a kötvénytulajdonosoknak - a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) rendelkezése értelmében - 20 százalékos tartalékot kell elkülöníteniük a kockázatok fedezésére. Ha Japán megítélése idáig süllyedne, azzal alaposan megdrágulna a további állami hiteligények finanszírozása és az adósságok refinanszírozása.
A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium jelentése szerint októberben az egy évvel korábbi szinthez képest 4,9 százalékkal csökkentek a kiskereskedelmi eladások. A mutató immár hetedik hónapja romlott, ráadásul ilyen mértékű visszaesést utoljára 1999 januárjában regisztráltak.
P. Z.
Papp Zoltán