A londoni központú Fitch AA pluszról AA-ra rontotta Japán bel- és külföldi valutában jegyzett hosszú lejáratú szuverén adósságának kockázati besorolását, érvényben hagyva besorolásra márciusban adott negatív kilátást. A rövid lejáratú államadósság F1-plusz besorolása nem változott. A Fitch minősítése most egy szintre került a Moody'séval, amely még tavaly szeptemberben sorolta Aa1-ből Aa2 kategóriába a japán adósságot. A Standard & Poor's hitelminősítő osztályzata egyelőre eggyel jobb, de szeptemberben már jelezte, hogy AA-pluszról esetleg rögtön két fokkal is rontja a besorolást. A Fitch a legtöbb japán bankot is visszaminősítette, az osztályzatok zömmel A-pluszról A-ra, illetve A-ról A-mínuszra változtak. (A japán bankokról lásd cikkünket a 7. oldalon.)
Indoklásában a Fitch rámutat, hogy a globális lassulás visszaveti a japán exportot és a csúcstechnológiai beruházásokat, holott az utóbbi években már csak e kettő generált némi gazdasági növekedést. A kilencvenes évek eleje óta a kormányok mintegy ezermilliárd dollárnak megfelelő összeget fordítottak a gazdaság élénkítésére, ám ez nem hozott eredményt - a gazdaság egy évtizeden belül negyedszer van recesszióban -, viszont az állami újhitel-felvétel évente a bruttó hazai termék (GDP) 8 százalékára rúgott átlagosan.
A jelenleg közel 666 ezer milliárd jen összegű államadósság (1 dollár = 124 jen) meghaladja a GDP 140 százalékát, és a ráta a Fitch szerint jövőre 150 százalékra emelkedik. A helyzetet súlyosbítja a reálkamatokat növelő defláció. A hitelminősítő dicséri ugyan Koidzumi Dzsunicsiro kormányának erőfeszítéseit a szerkezeti reformok terén, de úgy ítéli meg, hogy a rövid és középtávú költségvetési tervek nem elég erőteljesek. A GDP 8 százalékának megfelelő kiadáscsökkentés lenne szükséges pusztán ahhoz, hogy az államadósságot a mostani szinten stabilizálják. A Fitch másfelől arra is felhívja a figyelmet, hogy Japán mint a világ legnagyobb nettó hitelezője - a nettó külső eszközök értéke 1300 milliárd dollár - viszonylag könnyen tudja finanszírozni az állami adósságszolgálatot.
Mintegy ironikus válaszul a Fitch lépésére a japán kormány jóváhagyta az idei második pótköltségvetést is. Az első, 3000 milliárd jenes extra büdzsét a parlament alsóháza két héttel ezelőtt szavazta meg (NAPI Gazdaság, 2001. november 14., 2. oldal). A mostani pótköltségvetés 2500 milliárd jen terven felüli központi kiadást irányoz elő, de ehhez hozzájön még 1500 milliárd jen a helyi önkormányzatoktól. Takenaka Heidzo pénzügyminiszter szerint a teljes csomag 1 százalékponttal növeli a GDP-t. A központi büdzséből 1500 milliárd jent általános közmunkákra szánnak, a további kiemelt területek közt szerepel a környezetvédelem, a vidék- és városfejlesztés, valamint a technológiai projektek támogatása.
P. Z.
Papp Zoltán