Negyedéves összehasonlításban 0,5 százalékkal gyarapodott a francia GDP a harmadik negyedévben - jelentette a statisztikai hivatal. Éves viszonylatban a növekedés mértéke 2,1 százalék volt. A Reuters és a Dow Jones által megkérdezett elemzők egyaránt átlagosan 0,3 százalékos negyedéves bővülést prognosztizáltak, 0,1 százalékponttal magasabbat a második negyedévinél. A váratlanul erős növekedés döntően annak köszönhető, hogy a GDP-nek több mint felét adó lakossági kiadások a második negyedévhez képest 1,2 százalékkal emelkedtek, s ez ellensúlyozta az export 1,5 százalékos és a vállalati beruházások 0,1 százalékos csökkenését.
A statisztikai hivatal szerint a harmadik negyedévi teljesítmény alapján biztosra vehető, hogy az év egészében a gazdaság legalább 2,1 százalékkal bővül. A kormány prognózisában minimum 2 százalékos idei növekedés szerepel. Elemzők mindazonáltal figyelmeztetnek arra, hogy az utolsó három hónapban a gazdaság lendülete biztosan megtörik. A francia export egynegyedét felvevő német, amerikai és japán piacon csökken az importkereslet, s szeptember 11. óta a vállalati szférában komoly létszámleépítéseket jelentettek be, így a lakossági fogyasztás csökkenése várható. Szeptemberben a munkanélküliségi ráta nyolc éve a legmagasabbra, 8,9 százalékra emelkedett, októberben pedig már második hónapja gyengültek a lakossági kiadások. Az elemzők többsége a gazdaság stagnálását prognosztizálja a negyedik negyedévre, de néhányan úgy vélik, hogy a GDP csökkenni fog a július-szeptemberi mutatóhoz képest.
A harmadik negyedévi francia GDP-adat feltűnő ellentétben van a német gazdaság 0,1 százalékos csökkenésével (NAPI Gazdaság, 2001. november 23., 1-2. oldal). Ráadásul az elmúlt három évben a francia gazdaság folyamatosan jobban teljesített a németnél, amit közgazdászok döntően a német szerkezeti problémákkal magyaráznak, így a munkaerő és a tőkepiac merevségével. Franciaország esetében a belső és a külső kereslet viszonya kiegyensúlyozottabb, Németországban az export nagyobb szerepet játszik, ezért a külpiaci lassulás jobban érezteti hatását. Elemzők szerint az euróövezeten belül a kétsebességes növekedés komoly problémákat vethet föl a monetáris politika tekintetében. Jelenleg azonban ilyen veszély nem fenyeget, mert az infláció az eurózóna első és második legnagyobb gazdaságában egyaránt csökkenőben van.
P. Z.
