Egyáltalán nem törvényszerű, hogy az unióhoz csatlakozni kívánó országokban előnnyel járna az euró gyors bevezetése - jelentette ki Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a keleti bővítésről a hét végén rendezett frankfurti konferencián. Duisenberg szerint az EU-csatlakozásra váró országok figyelemre méltó haladást értek el gazdaságaik és a gazdaságpolitikát támogató intézményeik megerősítése terén egyaránt. Ugyanakkor figyelmeztetett: éppen elég kihívással kell szembenézniük, különösen gazdaságaik átalakítása és az eurózónával való kompatibilitás megteremtése terén. Ehhez néhány szektorban további privatizációra és az intézményi, valamint a törvényi háttér megerősítésére van szükség. A csatlakozásra váró országokban az infláció átlaga az év végén 6 százalék lesz, a további dezinfláció ütemét a gazdasági helyzet határozza meg. A maastrichti inflációs kritériumok teljesítése nem sürgető kívánalom, sokkal inkább az érintett jegybankok középtávú célkitűzésének kell lennie. Az euró esetleges egyoldalú bevezetése nem kívánatos, mert ellentétes a monetáris unió szellemével, hiszen túl korai stádiumban jelentené az önálló monetáris politika és árfolyamrezsim feladását, gátolná az eurózónával való konvergencia megteremtését és majdnem lehetetlenné tenné a jegybankok integrációját. Duisenberg azonban leszögezte: az EU keleti bővítése nem jelent fenyegetést az euróra, és az euró - egyszer - eljut Keletre is. Günter Verheugen, az EU brüsszeli bizottságának bővítéséért felelős tagja is annak a véleményének adott hangot, hogy a bővítés erősíteni fogja az unió gazdaságát, és így az eurót is. Hasonló nyilatkozatot tett Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke, de szavait nem az EU jövendő, hanem azon jelenlegi tagjaihoz intézte, amelyek nem léptek be az európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU), vagyis kívül maradtak az eurózónán. A tekintélyes bankár hangsúlyozta, hogy a brit, a svéd és a dán gazdaságnak hasznára volna a csatlakozás.
B. P. A.
