Az utolsó egyeztetések után tegnap a washingtoni képviselőház megkezdte az amerikai légitársaságoknak szánt 15 milliárd dolláros mentőcsomagról szóló vitát. A tervezet szerint 5 milliárd dollárt közvetlen támogatásként, 10 milliárd dollárt pedig hitelgarancia formájában kapnak meg a múlt keddi terrortámadástól leginkább sújtott társaságok. Az 5 milliárd dollárt az érintett cégek összes ülőhely-kapacitása alapján arányosan tervezik elosztani, de a teherszállító vállalkozások remélik, hogy nekik is jut valami. Az iparág néhány napja még 24 milliárd dolláros igényt jelentett be, míg a Bush-adminisztráció 8 milliárd dollár segítség nyújtására mutatkozott hajlandónak a már korábban, részben a károk enyhítésére megszavazott 40 milliárd dolláros keretből.
A képviselők egyelőre elhalasztották annak felmérését, mekkora ösztönző csomagra lenne szüksége a gazdaságnak, miután kongresszusi meghallgatásán Alan Greenspan, a Fed elnöke, Paul O'Neill pénzügyminiszter és független szakértők egyaránt óva intettek az elhamarkodott döntéstől. A szakértők szerint azért kell várni még néhány hetet, hogy pontosabb képet lehessen alkotni a támadásnak a pénz- és tőkepiacokra gyakorolt hatásáról.
Egyes vezető befektetési bankok már meghozták az ítéletet: a UBS Warburg szerint a folyó negyedévben 1, a negyedikben 2, a jövő év első három hónapjában pedig ugyancsak 1 százalékkal zsugorodik az USA gazdasága. Hasonló véleményen van a Merrill Lynch is, amelynek elemzésében az áll, hogy a második félévben a gazdaság recesszióba került. Mindkét befektetési bank azonosan vélekedik a monetáris politikáról: a Fed szerintük az év végéig 2 százalékra csökkenti a jelenleg 3 százalékon álló egynapos irányadó kamatot és a nyíltpiaci bizottság (FOMC) már az október 2-án esedékes következő ülésén legalább újabb 25 bázispontos kamatmérséklés mellett dönt. Más elemzők szerint a Fed aligha engedheti meg magának, hogy akár még csak egy hetet is kivárjon, mert lassan az amerikaiak megtakarításai kerülnek veszélybe, miután a részvényárfolyamok a hétfői 50 bázispontos kamatcsökkentésre nem reagálva egész héten folyamatosan estek.
A csütörtöki tőzsdezárásig terjedő négy nap alatt a tőzsdén jegyzett amerikai vállalatok értéke 10,3 százalékkal, 1040 milliárd dollárral apadt. A Moody's hitelminősítő szerint ez tovább rontotta az egyébként is vergődő gazdaság helyzetét: a lakosság vagyona ugyanis nagyot vesztett értékéből, ami visszafogja a GDP kétharmadát adó magánfogyasztást. A New York-i vezető tőzsdeindexek tegnap a különböző opciók egyidejű kifutása okozta nagy ingadozás után újra zuhanni kezdtek. Ezt megelőzően az árfolyamok még soha nem estek öt egymást követő kereskedési napon. Az eladási nyomás felülkerekedését kereskedők a háborús bizonytalansággal hozták összefüggésbe. A pszichózisból győztesen került ki a dollár: árfolyama az euróhoz képest két százalékkal erősödött. Ugyancsak újra menedéknek tekintették a befektetők az aranyat: decemberi határidős jegyzése New Yorkban 4,8 dollárral, 294,6 dollárra szaladt fel.
B. P. A.
